Napsugár blogja

Sűrűn hull a pelyhes hó,

Itt a Télapó ho- hó, 

Minden gyermek nagyon várt, 

Nem baj, ha a krampusz veled járt, 

Siklik a nagy szarvasszán,

Gömb hópehely dísz a fenyőfán ,

Megérkezett őszapóka,

Vele minden perc jó móka, 

Ajándék nem kell nagy puttonnyal,

Elég, ha tele vagy humorral,

Mert a jókedv sugárzik, 

Kis lurkókra gurgulázik,

Manók mondanak verseket, 

Te pedig olvasol téli meséket,

Hószakállad meghúzzák, 

Nagy palástod felhúzzák ,

Piros ruhád libben- lebben, 

Gyermekkacaj égig reppen, 

Minden gyermek csomagot bont ,

Pici szem pajkos csillagot bont.

Megnyugodott a mi szívünk, 

Karácsonyra készúlődünk, 

Meggyújtjuk a hit gyertyáját, 

Négy héten át örizzük advent lángját, 

Csendesedjen el a háborús csata ,

Békés legyen a családok otthona ,

Ne keserítise meg sötét bánat, 

Örömfény világítja a Betlehemi házat, 

Mária, és József szent gyermekét várjuk,

Boldogság melegét szívünkbe zárjuk,

Olyan kellemes az áldott várakozás, 

Megtérúl az egész éves emberi fáradozás, 

Jöjj kidesed, szüless le a földre, 

Halkan figyelünk apró jöttödre, 

Finom szusszanásod oly édes lesz,

Vilàgrajöveteled minket boldoggá tesz ,

Adventi angyalkái repkedjetek ,

Kisded jászla felett lebegjetek,

Ó Te áldott, szent gyermek ,

Remegő szívvel várunk téged. 

"Szakítsa ketté lantja húrjait"

Ki nem érzi a zene mámorát,

Hang simítja lelkem kontúrjait,

Törli összetört szívem záporát,

Megnyugszik félénk érzésem, derül,

Pillangószárnyam könnyen felrepül,

Ha hallod a hangom szárnyalj velem!

Ha hallod a hangom szárnyalj velem!

Hangomra szilaj szíved dobbanjon,

Legkedvesebb dallamod Én legyek,

Szívedben hangjegyem felrobbanjon,

Hömpölyögjenek könnyed fellegek,

Lantod lágy húrjain nekem játszol,

Pengesd megkopott kottámat százszor,

Szolmizáljuk érzésünk hangommal!

Szolmizáljuk érzésünk hangommal!

/ Az idézet Eötvös József: Én is szeretném című verséből/

Szolgállak, majd-majd eltelik annyi tavasz,

Évszakok szépsége mindig dalra fakaszt,

Megújulásnak különleges csodája,

Lengedező szellő varázsfuvolája,

Nyári katarzis verőfényes napsütés,

Madárcsicsergős fütty, hajnali ébredés,

Sokszorozódik az emberi erőnlét,

Kihasználjuk a jó időnek előnyét,

Homokos tengerpart, vagy sodródó folyó,

Művészi szemnek lebegő vízi bolygó,

Finom hullámzása súgja az ihletet,

Gondolat csobogásba ringani lehet,

Színes ősz bennem élénk képeket festesz,

Kapok új rímsorokat természetvershez,

Aranysárga, piros, bordó, vagy barnuló,

Tarkasága erdei lombra simuló,

Télen szűz hó-paplan tiszta, érintetlen,

Havasokon Múzsám friss csókja szeplőtlen,

Határtalan hófehérség, hó-óceán,

Kirajzolódik látóterem fókuszán.

/Az idézet: Bartói Szabó Dávid A múzsákhoz cimű verséből való/

A tokaji szőlősoron,

Cseng a nóta asszonyajkon,

Hajnal óta szüretelnek,

Hozzá vígan énekelnek,

Roskad tőke szőlőfürttel,

Felérne egy jó nagy kürttel,

Összes hordót tele rakják,

Préselik, majd kiforralják,

Mustból lesz az ízes, jó bor,

Vele jár az édes mámor,

„Töltsed tele a kupámot”

Feledjem a búbánatot,

Ízes szőlő, édes leve,

A poharam tele vele,

Szaporítja kevés vérem,

Vigasztalja a bús szívem,

Mert a legény összes csalfa,

Szoknyáknak nagy bolondja,

Tokaji bor kedvem adja,

Muzsikára lábam ropja.

/Az idézet Czuczor Gergely Csaplárosné cimű verséből való "Töltsed teli a kupámot"/