Napsugár blogja

"Szakítsa ketté lantja húrjait"

Ki nem érzi a zene mámorát,

Hang simítja lelkem kontúrjait,

Törli összetört szívem záporát,

Megnyugszik félénk érzésem, derül,

Pillangószárnyam könnyen felrepül,

Ha hallod a hangom szárnyalj velem!

Ha hallod a hangom szárnyalj velem!

Hangomra szilaj szíved dobbanjon,

Legkedvesebb dallamod Én legyek,

Szívedben hangjegyem felrobbanjon,

Hömpölyögjenek könnyed fellegek,

Lantod lágy húrjain nekem játszol,

Pengesd megkopott kottámat százszor,

Szolmizáljuk érzésünk hangommal!

Szolmizáljuk érzésünk hangommal!

/ Az idézet Eötvös József: Én is szeretném című verséből/

Szolgállak, majd-majd eltelik annyi tavasz,

Évszakok szépsége mindig dalra fakaszt,

Megújulásnak különleges csodája,

Lengedező szellő varázsfuvolája,

Nyári katarzis verőfényes napsütés,

Madárcsicsergős fütty, hajnali ébredés,

Sokszorozódik az emberi erőnlét,

Kihasználjuk a jó időnek előnyét,

Homokos tengerpart, vagy sodródó folyó,

Művészi szemnek lebegő vízi bolygó,

Finom hullámzása súgja az ihletet,

Gondolat csobogásba ringani lehet,

Színes ősz bennem élénk képeket festesz,

Kapok új rímsorokat természetvershez,

Aranysárga, piros, bordó, vagy barnuló,

Tarkasága erdei lombra simuló,

Télen szűz hó-paplan tiszta, érintetlen,

Havasokon Múzsám friss csókja szeplőtlen,

Határtalan hófehérség, hó-óceán,

Kirajzolódik látóterem fókuszán.

/Az idézet: Bartói Szabó Dávid A múzsákhoz cimű verséből való/

A tokaji szőlősoron,

Cseng a nóta asszonyajkon,

Hajnal óta szüretelnek,

Hozzá vígan énekelnek,

Roskad tőke szőlőfürttel,

Felérne egy jó nagy kürttel,

Összes hordót tele rakják,

Préselik, majd kiforralják,

Mustból lesz az ízes, jó bor,

Vele jár az édes mámor,

„Töltsed tele a kupámot”

Feledjem a búbánatot,

Ízes szőlő, édes leve,

A poharam tele vele,

Szaporítja kevés vérem,

Vigasztalja a bús szívem,

Mert a legény összes csalfa,

Szoknyáknak nagy bolondja,

Tokaji bor kedvem adja,

Muzsikára lábam ropja.

/Az idézet Czuczor Gergely Csaplárosné cimű verséből való "Töltsed teli a kupámot"/

Ki lehet ez a titokzatos bácsi?

Hószakáll takarja, szemét alig látni,

Hosszú piros a bundája,

Kezében aranyszínű pálcája,

Hangja morgó, mégis kedves,

Gyermekeknek rokonszenves,

Csiszeg- csoszog a csizmája,

Szarvasokkal repül szánja,

Csörög hátán teli zsákja,

Éjjel a Hold megcsodálja,

Csomagot visz a kicsiknek,

Szánhúzói nagyon sietnek,

Készülnek izgatottan a gyerekek,

Csizmákat ügyesen fényesítenek,

Verseket tanultak nagy szorgalommal,

Titkos kívánságot írtak bizalommal,

Kopp, kopp megérkezett titokzatos bácsi,

Lurkók szemében boldogságot látni,

Énekelnek Mikulásnak egy dalt,

Egy ügyes kisfiú verset is szavalt,

Csomagot kap minden kis szemfüles,

Benne szaloncukor, csoki édes,

Vidámság van a gyermekek szívében,

Ma szép a világ örömük véget ne érjen.