Napsugár blogja

Napsugar0607•  2024. május 20. 11:12

Vihar a falu szélén


Gyűl a vihar serege még lila és már fekete,

Szétcsattanva felhőt tör villám éles, mint a tőr,

Szél sepri az utakat eső tölt fel kutakat,

Megöntözve földeket kiserkentve zöldeket,

Sötétbe borult a táj félelem fojt, nagyon fáj,

Zuhogó az égi csap zegzugokba belecsap,

Hullámvizes hömpölygő a házakba beömlő,

Ereszeken csobogó, teraszokon tocsogó,

Szél csap hevesen kedvünk elveszi keservesen,

Szívünk fázik, és vacog fény kell, ami felragyog,

Csituljon a vészharang szóljanak most szép szavak,

Lágy trilla, madárnóta kedvünket meghozhatja,

Most még dörög, lehulló levél hangosan zörög,

Égi tusa nagy a moraj zengő, zúgó, robaj,

Horizonton sötét kék sűrűn vonuló árnyék,

Kitisztul az ég lassan tiszta ének szól halkan,

Derű kell és fény nekünk szépre nyitott a szemünk,

Szitál csak és csepereg tisztulnak a fellegek,

Sorban sorakoznak csigák kúsznak, araszolnak,

Feléled a természet kibont színes szépséget.

Idézet: Babits Mihály Új Leoninusok c verséből.

Napsugar0607•  2024. május 14. 16:07

Anyám volt

Anyámról"

"Fehér virágok, könnyes álmok

Dalos leánya volt anyám",

Reggelente szaladtam elé,

Két tele kosár volt karján,

Hajnalfénnyel kelt hosszú útra,

Járta a réteket, mezőt,

Fürgén magot vetet, szüretelt,

Fején viselt virágkendőt,

Szorgalmas gazdaasszonyka volt,

nem puhány, edzett alkata,

Tésztát gyúrt, csibéket felnevelt,

Szárnyassal telt lett udvara,

Kukoricát morzsolt, csuhézott,

Serénységre nevelt engem,

Vasárnap énekelve főztük,

Túrós rétest kelesztettem,

Kezeinek virágos szépsége,

Dísz muskátlis verandája,

Bárcsak ma békében élhetnénk,

Korán szállt vándorútjára.

Idézet: Áprily Lajos: Örökség

Napsugar0607•  2024. május 5. 19:26

Az én Múzsám


„Kedvem van énekelni ritka kedv,”

Jó hangulatomat el ne vedd,

Egy ismerős akkord a zongorán,

Finoman játszik szívem húrján,

Az én Múzsám a zongorám hangja,

Életemnek dallamait adja,

Lehet mélyen, vagy magasan csengő,

Szólam lágy hangjában merülni felemelő,

Gyere Kedvesem, ülj le mellém,

Zongorázzuk közösen kedvenc zeném,

Te adtál új értelmet életemnek,

Otthonunkban nincs helye félelemnek,

Lágyan szól a zongora szólama,

Mindkettőnknek meghitt nyugalma,

Múzsám! Maradj velem, szolmizálj szívemen,

Mindenféle hamis hangot kizárhat bennem,

Így jó élnem harmonikus térben,

Reggeli ébredéskor friss erőtérben,

Este békés megnyugvást adhat,

Minden rossztól figyelmet elvonhat,

Múzsám a zongorám tiszta hangja,

Velem van komponálásom rangja,

Zene mindig jobb kedvre derít,

Rezegteti sejtjeimet, szinte felhevít.

Idézet: Arany János: Bolond Istók

Napsugar0607•  2024. május 5. 19:23

Táncolj velem

 


"Egy élet e tánc, melyben lélek a dal",

A zene minden érzést összezavar,

Felpezsdít, s a szívem hevesen dobban,

Néznélek! Szemed türkiz fénye lobban,

Kopogó esőben táncomat járom,

Mázsás szívfájdalmamban dalolászom,

Kezemben esernyőm ütemre forog,

Bánatos szívem is vigadva zokog,

Érintésed még a bőrömön érzem,

Játszottál velem ? Vagy vsupán Én féltem?

Minden percem a karodban ringatnám,

Múló éveim soha nem siratnám,

Jöjj végre felém! Fusson együtt utunk,

Kár hogy ily röpke időt adott Urunk!

Hangosan pulzál a tánclépésem,

Refrénre kering a vérkeringésem,

Heves nyári záporban táncom ropom,

Minden habos felhőbe csókom szórom,

Egy huncut fénysugár arcodra rakja

Szíved, tested szerelmem most áthatja.


 

Napsugar0607•  2024. május 1. 17:38

Egy vérből vagyunk


Testvérségünket nem tagadjuk,

Egy vérből valók vagyunk,

„Láng az, mely éget és emészt”

Tűzszívünkből formálunk egy egészet,

Küzdő, harci szellem él bennünk,

Nem tehet senki ellenünk,

Összetartunk jóban, rosszban,

Egyet mondunk összecsengő szóban,

Kardunk éle nagyon hegyes,

Ellenséghez sosem kegyes,

Minket nem sebezhet fegyver,

Szívünk egy húron ver,

Felelősek vagyunk egymásért,

Összeköt bennünket jó szándék,

Ártó ármányoktól egymást védjük,

Egy Istenünk védelmét kérjük,

Erős kapocs, testvéri láncolat,

Hasonlóságunk pontos másolat,

Egymásért küzdünk tűzön, vízen,

Felelőséget vállalunk bármiben.

Idézet: Arany János: Intés