Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Teremtés láncon oldó kötés
Krisztinka• 2014. február 6. 13:56
Zsibongva játszik bennünk a teremtés:
rabként feszülünk láthatatlan láncon,
arcunkra réved a feszültség oldó kötés,
ringatózunk tágult pupillájú kis halálon,
csapzott ereink hullámán partot érünk,
egymásba bújva olyan nagyon közel,
pár pillanatra cseppet nem félünk,
mert ott senki és semmi sem érhet el...
Krisztinka2014. február 7. 16:21
Örülök mikor eljöttök ide...hozzám:)
Molnar-Jolan2014. február 6. 18:07
Szép, gratula.
Törölt tag2014. február 6. 16:42
Törölt hozzászólás.
Marie_Marel2014. február 6. 15:04
@N.Kristian: akkor oksa. Tényleg szupi vers. ;)
Törölt tag2014. február 6. 15:02
Törölt hozzászólás.
Marie_Marel2014. február 6. 15:01
@N.Kristian: Tudod, mit neveznek "kis halálnak"? Nézz utána...
:-)))
Klassz a vers. :-)
Törölt tag2014. február 6. 14:47
Törölt hozzászólás.
Krisztinka2014. február 6. 14:05
@pisztrang: vissza:)
pisztrang2014. február 6. 14:02
:) sok