Krisztinka blogja

Bulvár
Krisztinka•  2016. március 15. 14:28

Ébren még van remény

Most sötét van, nappal is éjszaka.
Álmomban kiáltom: Nem megyek haza!
Hol vagyok? A színpadon törpe ordibál,
kitűzője közepén fekete lyuk a bál.
Hol megannyi marionett táncol,
lehet látni ki rángat, ki kit húz, ki kit tol.
Arcukon mit jelent a torz grimasz?
Bábu mind, testük megkötött viasz.
És a publikum hol harsan, hol meg bágyatag,
talán a csendnél az üres szó fájdalmasabb.
Félek. Lebben a függöny, vakít a fény.
Ó, csak álmodtam! Ébren még van remény.