Hazudtam

Hányszor imádkoztam az égieket kérve,

tán' meghallgatnak, azt nagyon remélve,

megadják nekem mire régen várok.

Soha nem kérnék vagyont, gazdagságot,

csak mi emberi mivoltomból jár nekem!

Nem tiltja törvény, ezt érzem, hiszem.

Jogom az íráshoz nincs papírra vetve.

Mert időm kevés, elmondom sietve,

elmémben kötetnyi gondolat pörög.

Nyelvész, irodalmár most rajtam röhög,

mert tudom, mit jegyzek, rag rímmel teli!

Kérdem sietve: Mi jutna eszébe neki!?

Mert mindenkinek lesz majd sürgős dolga.

Fel juthat mennybe, zuhanhat pokolba.

De azt mit most éppen tesz, s megél,

érzi és sejti az mind mennyit ér?

Már ott fent kicsit hazudtam,

égiekhez soha nem imádkoztam.

Vágytam vagyonra, gazdagságra,

temérdek pénzre, pazar villára,

csak úgy, mint te ki olvasod.

Neked sincs több időd, s ezt jól tudod!

2017.12.16.