Hazaérve

Doli-Erzsi•  2015. június 30. 17:59

Fent ülsz a légüres térben,
vitorlát bont kéklő fényben,
a tűz égeti kis szíved,
miközben szét vet az ideg.
 
Átölelnéd a kincseid,
oldanád a bilincseid,
hiánytól szívben könny csorog,
lelked belül csak úgy zokog.
 
Egyszer majd felszárad könnyed,
vágyad az, hogy együtt öleld,
gyermekeid, unokáid,
azért mondod az imáid.
 
Addig is repcsid elringat,
léted adja vágyaidat,
lám szárnyra kapott az élet,
melyik gyermekedet féltsed!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2015. június 30. 20:06

Törölt hozzászólás.

Doli-Erzsi2015. június 30. 19:50

@Elveszett63: Bocsi röpdös!

Doli-Erzsi2015. június 30. 19:49

@Elveszett63: Pannám köszike én jól vagyok!
A drága uncsitesókám rödös, Amcsi-Magyar, Magyar-Amcsi. A leánykája van kint két szép unokával, mikor haza (ide) repül mindig egy versel várom. Remélem érthető voltam. Nagyon szép estét! Puszillak!

Törölt tag2015. június 30. 19:05

Törölt hozzászólás.