Erzsi-Zsu blogja
KritikaEgyszer hopp, máskor kopp
Szeretem az olyan embereket,
akiket felültetnek a LÓRA.
Vigyázz - dacos lehet a képzelet,
- magas a LÓ, - vedd ezt fontolóra!!!
Dühös
Dühös!!!
... Már lenyugodtam, mert
hallom Anyám szavát;
- Ej lányom, hagyd
hadd dühöngjön,
Őt jobban bántja,
hogy nem tud veled
veszekedni!
- Igazad van Anyám!
A dühöm is elszállt!
Bocsánat csak egy gondolat!
Amit szabad Jupiternek, nem szabad a ...nek!
Csak nagyon bosszant napok óta!
Feleselek!
Szennyesemet teregetem,
hívatlanul vendégem lett,
gondolatom meg rímelem,
mellé adom hisz szerethet.
Kaptam kéretlen tanácsot,
én nem is kértem, tolmácsolt,
ám szavaimra nem lájkolt,
a szóvirágja talány volt.
Hümm! Meg ne mondd, hogy mit tegyek,
tudom magam mit tehetek,
már nagy lány vagyok dönthetek,
vízöntő vagyok önthetek!
Nem vagyok költő!
Valami nagyon nyomja a szívemet,
Ki kell írnom a kusza gondolatom,
Hát írok mert így teljes az életem,
Nem vagyok költő, belső énemet adom!
Érzések mely oly kimondhatatlanok,
Belső "hangok", amik vezetik tollam,
Szívem, szeretet hatja át holnapom,
Eme versem itt írhatom boldogan.
Mert nem tudom, hogy Neked elmondhatom!
Megérted - e, ezt a fájó mondatom!
Oly másként értelmezed gondolatom,
Érzésem írom és Te azt olvasod!