Mert, elfogult vagyok?

Meg kell értened,
van, miben elfogult vagyok!
Már hogy is ne lennék,
odaköt emlék, szeretet,
akár egy pillanat,
meg azok a hétköznapok.

Talán van amit nem is látok.,
vagy, nem is akarok...
de hát, így van ez,
neki többet engedek, elengedek,
úgy mint ő...
és ez talán, így természetes.

...mert én kötök, összekötök
emléket, benne jót és rosszat,
megéltek úgy ragasztanak,
komor, vagy vidám lehet szemem
ha visszanéz, kutat, kutat...

...és élesztem, felélesztem
szeretetem, ha mégis szunnyadozna,
fogódzkodok...magamat elő veszem,
hiszen ő már ismer, tudja,
merre, hol jár szívem, eszem...
és igen, elfogult vagyok,
úgy ahogy ő is, elfogult velem!
Pécsi Ágnes