Jelenünk!

Vajon sírnak-e még anyáink,
s apáink töprengnek-e,
elfeledett, vagy hamis múltak,
gyalázatuk, ki mossa le!

Mind, kik itt élünk-e korban,
számít vajon a számvetés?
Kell-e nekünk a szülők múltja,
vagy csak megyünk üres jövőnk felé?

Miből táplálkozik szívünk,
erőnket mibe vetjük be,
honnan ered az akaratunk
s ha van, vajon jóra vezet?

Ki feledi a múltat,
vagy éppen hamissá teszi,
s hagyja, igazat ne is tudja,
jövőjéből az eredő elveszik!

Vagy meg esik, újra, és újra,
nem tanul, ki csak feled,
vagy nem kíváncsi a sírra,
vajon hogy, s mi lepte be.

Sírnak-e még anyáink,
s apáink töprengnek-e,
vagy már ők is szemet hunytak,
itt már nincs miért kísértsenek!
Pécsi Ágnes 2017.