Azt mondják...

...az idő gyógyít,
vagy így, vagy úgy,
megold,
könnyebbé válik
talán a bűn is,
hiszen elmúlt,
"lépj tovább"
ami volt, az volt.

"Ne nézz vissza,
minek, miért
cipeled,
vissza nem fordítható,
nézz előre,
jövőd ezen múlik,
gyötrődésed csak fojt!"

Én meg azt mondom:
az idő érlel,
átrendez,
talán tisztítja tudatom,
jó annak ki visszagondol,
tanmeséknél hasznosabb,
saját bőrön átélt,
jó, vagy rossz!

Voltak, s lesznek,
vérző lelkiismeretek,
gyógyír rá lehet,
egy-egy jó cselekedet.

...az idő..az- az idő!
Olyan gyorsan elszalad!
-én már csak tudom,
hiszen ötvenöt,
nekem sok,
bár másnak röpke falat.
Úgy tovaszállt,
mintha csak látogatna,
aztán egyszer nem jön,
vége szakad...

...és én viszek mindent,
amire csak emlékezem,
van, bizony van,
mire lehajtom fejem,
de van, mire oly büszke vagyok,
kedvencem, szeretem,
és még ami megadatik,
múltból a jelenbe,
jövő utamon,
tisztán, bűntelenül,
ha tudom, ha tehetem,
tudatosan továbbviszem!