Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az irigy ember
Agi63• 2020. február 24. 05:50 • olvasva: 193
Kifordult emberi mivoltjából,
megveszett vadként vicsorog,
nyáladzik az irigység kínjától,
mert neki nincs,neki nem jutott!
Lapul, ugrásra várva,
sunyít, mintha nem is látna,
várja remegve azt a pillanatot,
amikor lecsaphat arra, akinek jutott.
Áskálódik, piszkít, szórja az átkokat,
mindent megtesz
más se legyen nála boldogabb,
dühöng a vágytól, habzik a szája,
az irigység az embert, veszett vaddá formálja.
Pécsi Ágnes
Agi632020. március 10. 07:15
@HarmatiGyongyi: Egyetértek!
HarmatiGyongyi2020. március 9. 18:59
Nagyon találó vers, az irigység teljesen tönkre teszi az emberi lelket...
Sajnos nagyon sok az önző, magának kedvező, élő ember....
Agi632020. február 24. 15:38
@Mikijozsa: Igen szomorú!
Agi632020. február 24. 15:16
@Hanga56: Köszönöm!
Hanga562020. február 24. 14:32
Szemléletesen ábrázoltad az írigy , gonosz embert !
Gratulálok a versedhez !
Mikijozsa2020. február 24. 09:39
szomorú
Agi632020. február 24. 06:56
@okeanus: Remélem ez irónia? Szerintem rosszabb!
okeanus2020. február 24. 06:54
jobb a káröröm, abban nincs irigység...