Buszon

Felléptem mögött zárul,

Miközben a belső tér kitárul.

Légkondimentes álló meleg,

Penetráns szagú bácsi nevet.

Lehuppanok, az ülés cuppan,

Kezembe könyvolvasó terem,

Egyhelyben, kétfelé útban,

Világok melyet képzetem terem.

Mögöttem morgó hangok,

Lassan megszűnik a locsogás,

Már a zúgást sem érzékelem,

Felébreszt fejem: üvegkoppanás.

Miközben eszmélek hol vagyok,

Már ideje lelépni, érkezem,

Zsibbadó lábbal letoppanok,

A távot immár léptekben szelem.