Sósan lágyan

petaluda•  2017. május 17. 05:57


Mint füstös fanyar teák a délután,
hegedűk nehezülnek fejembe
a könnyű álmok után.

Kibontja tested majd az est'
vagy te engeded meg egy lány haját,
szőke-vörös hangokba gázolok
a ruhátlan emlékeken át.

Sósan lágyan az esőt ölelem,
combomra engedem a hű ruhát,
megérintem elhagyott nyomod
s nélküled lebbenek tovább.

/Zoltánnak/

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petaluda2017. május 22. 06:27

Köszönöm Kinga!

Györgyi

Kicsikinga2017. május 19. 08:23

"Sósan lágyan az esőt ölelem,"

"megérintem elhagyott nyomod
s nélküled lebbenek tovább."

Gyönyörű verset írtál!

petaluda2017. május 19. 07:47

Áldott olvasást alkotást neked is!:)

Györgyi

dreaming582017. május 17. 07:11

Nagyon intenzív az élmény!
Köszönöm.