petaluda blogja

Kultúra
petaluda•  2010. május 11. 07:27

Megtagadva

Anyám;
arcod piros rózsákba temeted;
kendőd rojtjába kapaszkodom,
ahogy ég és föld között ölelsz;
édes-keser szagod megóv a világtól.

Anyám;
nem látlak.
nehéz ködökbe burkolod sovány hátad,
ahogy batyudból gyermekeid szénszürke
tekintetét hullatod a sárba lépésről lépésre.

Anyám;
engem itt hagytál;
csontos ajtók mögé zárva,
ahová a fény sem köszön.
szagodat felfalták már fekete lápok.
kiáltok.
kiáltok.

               /Megtagadva-című filmhez;B.Á.-nak, M.A.-nak és N.L.-nek/

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom