petaluda blogja

Vers
petaluda•  2014. március 22. 18:40

Félúton találkozunk

Mit adhatnék én?
Távoli fátyolba rekedt
szavaidba csüggeszkedő
asszonyi rezdület.
Én.Én.Én.
Fehér kökörcsint tűzhetnék
billenő sapkádra, mikor alszol
a fűzek tövében, hogy csak ujjaim zamatját
érintse ajkad, mikor megnyitod szemed;
hogy-e titok fényévekre maradjon
égi babérligeteidtől...
míg vállamra húzom a kendőt
ibolyaízű alkonyban itt.
Hallom, mikor elmorzsolod fényujjaiddal
kásás hangomat a földig hajló lila fürtök között,
arcom sápadt völgyeit megtöltöd szárnyas illattal
s én fehérre vetkezem a domboldalon,
integetve várlak a száradó ruhák lobogásában,
hogy aranyhegyű tollad reszketve hulljon alá,
feledve a meggondolt sorokat....
Mit mondhatnék én?
Kattanó billentyűk közül felnézve Rád
a Teljességbe, hol lázas glóriád
egybevegyül Angyalok karával.
Lelkem alabástrom tornyán egyetlen
lámpással indulok Feléd s tudom
félúton találkozunk..............................

                               /Hamvas Bélának, március 23/

GIANDA Storie Lungo il Ruscello 5 - YouTube

petaluda•  2014. március 21. 10:04

Famine song

Eredeti:

Ease my spirit, ease my soul,
Please free my hands from this barren soil.
Ease my mother, ease my child,
Earth and sky be reconciled.

Rain, rain, rain...

Weave, my mother, weave my child,
Weave your baskets of rushes wild.
Weave, my mother, weave my child,
Weave your baskets of rushes wild.

Out of heat, under sun,
Comes the hunger to everyone.
Famine's teeth, Famine's claw,
On the sands of Africa.

Rain, rain, rain...

Fordítás:

Csillapítsd elmém, könnyítsd lelkemet,
vedd el kezeimtől a terméketlen földeket,
adj enyhet anyámnak, nyugtasd gyermekemet,
hogy Föld s Ég között hidat feszítsenek.


Zápor özön, zápor özön…


Fond meg anyám, fond meg lányom
vad fenyérfüvek kosarát,
fenyérfűbe lányom, s anyám
fond őseink mintázatát.


Túl a tűzön, mindnek éhe,
mint ínségnek foga,
fövenyedbe váj a karma
Naptól hevült Afrika.

 

Zápor özön, zápor özön…