Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Shéhérazade
petaluda 2011. szeptember 10. 08:55
Állt a fennsíkon, kezét hátul összefonva.
Kendőjét egy galagonyabokorra terítette,
s hagyta, hogy a mesék életre keljenek.
...A lány, mindig feketében járt, csak tekintetében
csillant meg a tengerek kékje. A hétköznapok hercegei
észre sem vették. Nem bánta. Belül virágoskertek színei
égtek körbe-körbe. Ott lakott. Fényezte a színeket.
Bálványokat kergetett nap, mint nap, melle
lüktetett, mint pipacsok kelyhében a tavaszi alkony.
S Azok könnyed léptekkel, világot megváltó tekintettel
átlibbentek felette. Megannyi érzéki varázs szakadt szirmokra
percenként. Sírt, s a titok megmaradt titoknak...
Shéhérazade megállt, lehúnyta szemét, mintha
emlékeiben kutatna...s a kincsek előtörtek rejtekükből...
Volt egy Fiú. Szokatlan. Szép. Törékeny.Mintha mindig az
erdőt öltötte volna magára. Vállához simuló haja, szőke volt.
Égő szőke. Akár a téli hajnalok és éjek. Ahol fehér szarvasok
legelnek a Hold előtt. Havas patak olvadó aranya.
A szeme kék. Égi kék. Megannyi szomjúság és kétely lakott benne.
Hurcolta, vitte, leplezte. Rejtőzve járt, mint a vadak, feltűnés nélkül, kimérten. Mégis koronája volt. Nem díszes, harsány, mint Bálványoké.
A lány egyszer látta ezt. Meglátta. S mint Artemisz, szomjasan követte
szarvasát mezőkön át, homályos ligeteken. Álmodott.
Ahogy megérinti Őt. Kitartón, alázatosan.
S talán egy délután, majd egy este, szarvasát megszelidítette. Ízlelték egymás lelkét, mint források vízét a tündérek Szent Iván estéjén. Jártak
a sötétben egymás mellett esetlenül, ügyetlen türelmetlenségben. Sodorta őket a szomjúság.
Shéhérazade újra megállt. Szemét a leáldozó Napba emelte. Bíbor és karmazsin...
Összehajoltak. Egyszer. Végre.
Kezük egymásba tért. A száj nem beszélt.
A kép, mint szakadós fonál, ezüstösen ellenált.
...de volt egy ágy....zöld bársonyán megannyi álom és könny.
A fekete lehullt. A Lány a Fiú fölé hajolt. Egymásba égtek, mint
virágok illata a májusi délutánban.
A kendő fátylába kapott a szél, de ő állt ott némán,
mozdulatlanul, kezét hátul összefonva....
/A Lánynak és a Fiúnak/
http://www.youtube.com/watch?v=vTmQkYyF7Z4
petaluda2011. szeptember 12. 20:09
Kedves Marika , Zsanett!
Köszönöm, hogy olvastatok és a véleményeteket.:)
Szeretettel.
Györgyi
cedrus492011. szeptember 12. 13:42
Ez csodaszép...leheletfinom és káprázatos.
Kár, hogy blogbejegyzést nem lehet Kedvenc-ként elmenteni..
csillogo2011. szeptember 12. 13:34
Gratulálok kedves Györgyi - nagyon szép érzéki!
Szerelem másként!
Üdv.:Marika
petaluda2011. szeptember 11. 19:51
Erika, Zotya!
Köszönöm a sorokat.
Szeretettel.
Györgyi
BakosErika2011. szeptember 11. 08:53
Gyönyörű sorok!
Gratulálok!
zotya682011. szeptember 10. 23:06
szép :))
petaluda2011. szeptember 10. 21:55
Kedves Tudodkivagyok!
Lehet. Mindent. Szabadon.
Azt is.:)
Györgyi
Törölt tag2011. szeptember 10. 21:30
Törölt hozzászólás.
petaluda2011. szeptember 10. 21:15
Kedves Marie és Mamamaci40!
Köszönöm soraitokat és hogy nálam jártatok!:)
Szeretettel.
Györgyi
Mamamaci402011. szeptember 10. 20:00
hangulatos, szép!
Marie_Marel2011. szeptember 10. 17:07
Leheletfinom... Gyönyörű.
petaluda2011. szeptember 10. 16:02
Kedves Sea, kalitka!
Köszönöm a figyelmet.
Szeretettel.
Györgyi
Törölt tag2011. szeptember 10. 15:22
Törölt hozzászólás.
kalitka2011. szeptember 10. 12:53
Csodás! :)
petaluda2011. szeptember 10. 11:15
Kedves Zsike és Károly!
Köszönöm Nektek:)
Györgyi
njzsike2011. szeptember 10. 10:27
Ez gyönyörű!
skary2011. szeptember 10. 09:52
:)
petaluda2011. szeptember 10. 09:20
Kedves Ági!
Köszönöm...
kovacsagi2011. szeptember 10. 09:02
szép...