Mégis

Most pátosz nem...
furcsa kesernyés a torkom
mintha a csend szivárogna belém.
Nem a bánatos csend, de az éber,
ami inkább zene, mint némaság.

Ő jár itt.
A mágus és a mágia.
Szerveim egyensúlyba térnek
mint szerelmes együttlevésben.
Ha ő van itt--
lényének egyetlen szikrája
lángra lobbantja szellemem s a vérem
--belül
Ez a tiszta és visszafordíthatatlan szerelem.
Beavat. Mert beavatott.
S mégis/mégse múlékony, emberi
kinek homloka felett nem csak erények
de gyengeségek is égnek...