Ima

Merre szakadjak szét...
a meg-ek meg az Ég
között hajnali sírás.
Mondd, miért távolodom,
fehér ruhában állnak körül
kezük felém nyújtják, mint
a virágok nyúlnak felém,
arcuk csupa fény, a fény.
Én csak rögeszmésen kapaszkodom
egy bicegő álomba, a salakos tekintetbe,
kifordítom magam neki,
a föld alá hajlik, törik az erőm.
Anyám.
Ölelj.
Atyám.
Könyörülj.
Levenném már e ruhát.
A nehezet.

http://www.youtube.com/watch?v=tdNWo9-4EQ4