Az egyik megy a másik marad/chanson hésitable/

Megfestettél egyszer. Kék szárnyakkal
koszorús madárnak, fentre és azon túlra,
feketülő vizekre muszlinban minaretek közé.
A hajónkat köd várta a szigeten túl.
Szőke szerelmünk sörénye világokon át csapkodott,
szomjas csókjaink tengerek vásznain szakadtak szét az ifjú nyárban.
Sápad a kép, de él még az arany; homlokod
tükrén ott vagyok, lebegve viszlek minden rezdülésben,
s te futsz a vonat mellett, szólsz, de nekem már nincs
időm, erőm, hogy megértsem...

                                    /Xaviernek, Konstantinopoli, 1995-2015/

Charlotte Gainsbourg / L'un part l'autre reste - YouTube