Szunnyadó világ.....

pepo•  2010. április 8. 20:19

Emlékszem még, régen,
mikor még kézzel arattak
verejtékben ázott minden nap.
Kalapban, fehér ingben
priccses nadrág, fekete csizma.
Forró nyárban csípett a búza pórja
cserzett bőr, szúrós szemek
lépkedtek lassan
s egyre több lett a rend.

Lassú mámor, kancsóban hűs a bor
étek szegényes, kenyér, szalonna, bor.
Emlékszem még, mikor úr volt az
ki kocsin járt, fejet hajtva a por nép
csendben szégyenben járt.
Kis házak, agyag fehér falak, eperfa
fekete puli, fújtató liba.
Emlékszem még, bár a kép halovány
kis falu a porfelhőben, szunnyad a világ..

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2010. április 14. 14:51

Ittál-e csatos üvegből maláta kávét, és hozzá ettél-e napon megolvadt zsíros kenyeret, és frissen szedett paprikát, paradicsomot(ha volt!)?

Bár még ott tartanék! És milyen nagy tisztelet volt egy ''Adjon Isten''!!!!! A kalap megemelésévél együtt!

Mamamaci402010. április 8. 21:17

''Emlékszem még, bár a kép halovány'' hangulatos szép vers

Törölt tag2010. április 8. 20:48

Törölt hozzászólás.

bomover2010. április 8. 20:46

...:)

pepo2010. április 8. 20:45

:)....köszi maya

mezeimarianna2010. április 8. 20:44

én is...szépen megírtad!!Gratulálok!!!