pepo blogja

Egyéb
pepo•  2021. május 1. 19:13

Csendes eső

Azok a szép emlékek, 

amiért könnyet ejtessz, 

egy pillanatra elrohan a szíved

lépteiből rohanásba vált. 

Megnyugszik hírtelen, 

mosolyt csal arcodra, 

szemedben fátyolt vet, 

s csendesen elered benned

az eső.

pepo•  2020. december 19. 22:12

Időhurok

Az utca üres, leheletnyi már a nappali fény
neszeznek még a házak, függönyök elhúzva
mint szemek a tájra, kinéznek rám
ilyen későn vajon neki mi fáj.
Mint az életem ahol jóbarát vagy idegen ki be jár,
nyomot kevesen hagytak, mert ennyit ért
vagy sokat, ha a vendégkönyvembe beleírta
kedves szavait, vagy csak ennyit szép nyár
hó ha tél, nyomomba tedd lábad, mert így semmi baj nem ér.

Eszembe jut az év aztán mind mi megélt, ha már a cigaretta is elég,

séta vége vagy ez volt a nagy futás,

elpereg mint az élet, mindig hol lesz a vége, és mikor
egy reggel, eltelt mint mindannyiszor, megtelt elfogyott teli Hold.
Kattan a zár, forró fürdő, puha ágy, álomból ébredés,
megrezzen az idő, mert mindenhez ő kell, és pont kevés.

pepo•  2020. augusztus 4. 19:08

Sorsvezető

Néha a csillagoknak hiszek
néha másnak
belülről jövő suttogásnak.

Anyám szavának,
apám lesütött szemében
apró kezeknek, mosolynak szónak.
Néha mindent elhiszek.
Neked, vagy
suttogó szavaidnak.
Néha minden elhalkul,
nincsenek csillagok
elbújik az ég.
Suttogó szavak árnyékban ülnek
Apám Anyám szülői némaság,
mégis, mindenben hiszek
mert okkal szüli a sors
tett gyermekét, mi a kezemet fogva
vezet tovább.

pepo•  2020. március 19. 19:57

Észrevétlen

Benned vagyok most
mint csendes éjben
távoli csillagok.
Szemed, ajkad-vágy
mégis elriaszt a hajnali fény
-pedig,
apró puha szárnyakkal jött.
Nyomot egy reggel, csak egyszer
piciny jelet, bennem hagyott.

pepo•  2020. március 11. 18:48

Esőben valahol

Lágyan ahogy tegnap
szebben ahogy holnap
elsétálhat az idő
lényegtelenül vakon,
mi mozdulunk
tanulva újra és újra.

Esik az eső
aszfalton késői fényben
furcsa rajzok a  nyirkos úton
beleképzellek azokba a furcsa
mozgó képekbe, mindenhol ott vagy,
érzem kezed, megfogja pillanatom
átkarol, belém bújva elkéred melegem.
Én pedig szívesen adom,
mind a tiéd, míg kéred...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom