pepo blogja

Gondolatok
pepo•  2021. október 10. 18:22

A szél szavai

A szél szavai


Pici ez a falucska, 

pedig sok a ház, 

a szélnek csak játékok a kémények, 

játszótér, 

az utcákon emberekkel 

hol kedvesen hajat túr, 

hol pedig ruhát tép

lombokkal karolva levelekkel port kever. 

Hallani szavait, szalad, 

rohanj mert itt vagyok, 

csábít ha azt hallom,szép vagyok, 

mosolyom most gyenge gondolat, 

ablakom kinyitom, halgatom

mert tudom, 

a szélnek szava van...

pepo•  2021. október 2. 20:25

Sárguló levelek

Sárgulnak a lombok,

maréknyi nyári foltok,

apró szívhez szóló 

levélnyi bókok, 

szalad a szél a fák alatt, 

felkap engem is, 

hisz a nyár átlépett felettem is, 

elvitte mit a tavasz 

bennem nyílni engedett

virágzó szavakkal, most efeledtet. 

Hol az eső veri arcom,

levelekkel küzdöm harcom. 

Könnyem ha akad, 

ráfogom az őszi szépre, 

mert hozzád tartozom, 

hisz minden évben, 

ébredem, érlelek, 

belehalok, 

minden gyönyörű szépedbe...

pepo•  2021. augusztus 11. 19:08

Miért

Nem mondtad el soha,

miről szólnak álmaid,

közös útvesztőn,

lehetnek e álmaink.

Dobbanhat e szívünk egyszerre

miért érzem hogy annyi minden 

a kezünkben volt,

Miert nem mondtad el.

Miert maradt titokban, az a nagy lélegzett, elköszönő könnyekkel,

amit nem feledtem.

Mitől lett emléke illatodnak vágya,

rám ragadtak érzelmeid, hordom

már nem bánom  ha fájnak.

Miértekkel alszom el, ébredek egyetlen szóra, Miért.

Miert,miért hiányzik árnyékod, érintésed,halkuló szavaidból, a szerelem szabad szárnya.

pepo•  2021. augusztus 6. 21:57

Álomhatár

Mesélek neked mert. 

Mert érzékeny lettem, 

elmesélem 

milyen egy szó ha megérint 

milyen egy mosoly 

ami a lelkemből harap 

mert érzi milyen vagyok, 

ha a valós megérint. 

Megérint ha fáj,

hozzám bújik a báj, 

belém mar a fájdalom,

viselem ha évekig is fáj nagyon. 

Napfelkelő érzelem Hold színe a szerelem, csillagok ha karolnak,

eső cseppjeik ha kisirják bajuk. 

Elmesélem milyen ha érzékenyen fáj. Elmesélem majd mert az élet érzékeny àlomhatár.

pepo•  2021. augusztus 2. 20:53

Emlékvirágok


Emlékszem milyen volt gyereknek

Igen, emlékek még élnek, hogy volt hogy nem

Minden estére egy mese.

Legszebbek azok voltak, amik vénektől 

Megmaradt igaz történetek voltak.

Vajon lesz e meg emlékem, életmesém rólad

Lesz e könnyem vagy mosolyom, ajkadról lenyomat

mit majd szeretetben ajkam hordhat,

Most akarom hordani, add hát mire vágysz

nem emlék leszel hanem élet, 

mit mely barázdaként tenyeremben hagytál.

Lehunyom szemem kellenek az álmok, 

Kellenek az ajkamra, szerelem virágok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom