pepo blogja

Régen elfeledett karácsony

havat taposó hideg esték

recsegő fogakkal nyomot hagyva.

Bennem el nem fakuló képekkel

csak egy érzés nyomaszt.

Lassan mindent megemészt az idő

emlékek velünk halnak

mert a világ elengedi a régi kezeket

kapaszkodna mint árva kisgyerek.

Kérgüket vedlik a kidölt fák

korhadó házakből az abalk szemek

nem látnak a kerítésnél tovább.

Gémes küttal integetett a táj

magányos gondolattal az én léptem is

halad tovább.

Holnap már elfelednek engem is

lenyomat maradok, egy képen

igen benned is.

Olyan mintha kialudnának a napok

lekapcsolt lámpákkal nem keresnek a sötétben

a reggeli párával

minden tegnap, csak a ködben lebeg

tudom, minden megtörtént, 

tudatban minden él, és mozog.

Valóság íze van

én érzem ahogy hozzám ér

Citromhéj és Fahéj

egy pohárral az életből.

Valóság ízzel élj.

A tegnap is valóság
néha megfordítanám
a ma tegnap lenne
a holnap pedig a mám,
így ugyanazt érezném
mindennap a boldog érzés
az köszönne rám.
Így csak várok és várom
milyen napot kapok
úgy alszom el,
ahogy álmod magába ölel
engem pedig alvó mosolyod
ringatva altat el...

Valódi a világ, néha pedig
kitárt könyv
mit olvasni szem vágy.
Hol vannak az álmok
kitárt karú éji zenék,
lecsukott fedéllel az ég tetején.

Könyvből hiába olvasnék,
a jelen nincs még megírva
csak azt látom
ami megtörtént.


Valahol biztos megtalálom,
felkapott kőként zsebre vágom,
de ha így lesz, majd vigyázom reá.
Elmondani nem fogom,
leírni pedig majd nem győzöm.

Még mindig valódi a világ
ha magával ragad, mit felhőket
a szél az ég tetején.
Sodorjon lendület vagy idő ár
nem bánom majd, valamikor
partot ér a hordalék, a megtett út
egyszer véget ér...

Végignézem
ahogy eltelnek napjaid.
Mint öreg óra a falon
megszámolom perceid.
Figyelem lépteid
szinte hallom lélegzeted
pillantásod messzi táj
szépre hajló hajnal,
néma napvirág.
Lerázok vállamról hetet hónapot
de egyetlen perce csendet tesz
magamban hallom,
kattogó percek
gurulnak ráncolt homlokon.
Még egy érintés a küzdő mának
holnap újra percek, széppé tett
valóságban...