Saját hangok

Saját hangodon nevetsz
-ott a dombokon túlról-
-látom még távozó hátad,
s-megváltozott arcodról
szép dal szól.

Szeretném látni
mindig alakod
napfelkeltében.
Napraforgóban álldogáló
oda nem illő póz,
csupán csak
szemlélőd vagyok...