Eladott

Egyszer
mind eladjuk magunk
az ördögnek-rossznak
léha mondatnak.
Minden folytatódik
megtelik, pohárban a jó bor
mi sosem csordul,
drága minden cseppje.
Az élet már csak ilyen,
nem szabhatod szűkre
kihalt szobára, dombtetőre
ahová sosem süt a nap.
Vagy étket-len
életed úgy teljen el
hogy falat szádban megromlik
mert nyelni le mered.
Mégis végül elhal a szó
nem szidnak majd, de ha mégis
már mindegy lesz, eladott vagy
emígy is...