Ádám a "groteszk"

Harag most lobban
elfogyott a kígyó étek
és az alma a torkomon
igencsak megragadt.
Éva nézte tusám
de nem hagyta életem
elveszni íj bután.
Segített,
de csomó torkomon rekedt
azóta is így élek.
Nem kellett volna a bűnt kiásni
szavakra hallgatni
és az almát megrágni.
Mos veri testünket vad orkán
kiűzetve a jóból, szégyen
de nem volt annyi ész
vigyázni egymásért
egymásra
nem ér semmit a gondolat már.
Ruhát kerestem,
Évát el nem kergettem
azóta is bánom,
amiért kígyót almával ettem....