Végül közelebb

okeanus•  2022. március 10. 13:00  •  olvasva: 166

hogy hazajutottam-e végül,

nem tudom, mint hőst imájában,

ahogy kívántad, ahogyan kívántam

 

komor árnyad bennem ül

bús, mint a mélyhegedű

és hangtalan jönnek idők

mégsem írhatsz olyan kottát,

amelyik vásott, szétszakadt

 

ódon, botladozó a rend,

ahol a sátán körbevesz

és félelmesen lóg a csend...

 

elfuló, rongyos jövő sorvaszt

hová belemartad közeled,

s bár riad-hasztalan elfutok,

jutok így is hozzád közelebb

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2022. március 17. 17:53

💛

ezaz2022. március 13. 14:17

'szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem.
élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek most az ég alatt, a tüzes ég alatt..'
te meg ezért tanultál járni? ezekért a kései, keserű léptekért?

Törölt tag2022. március 10. 16:17

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2022. március 10. 15:53

Törölt hozzászólás.

skary2022. március 10. 15:14

hazajutottam? fura képzet

Törölt tag2022. március 10. 13:49

Törölt hozzászólás.