okeanus blogja

Személyes
okeanus•  2021. november 2. 17:29

Ha már nem lehet

Érthetetlenül nem értem; miért?

hisz nálam kel napod, gurul szíved,

s amíg itt véted átkos vétkeid

felzabálnak csalóka fényei...

 

Nem értem miért, és hogyan lehet,

hogy így kell élnem; veled, nélküled!?

- s amíg zordon szellő lebben tova

elnyergel veled az istenlova...

okeanus•  2020. december 8. 18:31

...

"Igy egymás nélkül kódorogva
fojtott dühünk az égbe száll -
s a fojtott düh az Isten lelke,
s az Isten földet nem kapál."

/JA/

okeanus•  2020. november 2. 21:40

Rég-fényed...

rég-fényed alig hallom

hisz hangodra sír a szél

eltörött már ablakom

és zokog, de nem beszél


vassal mi gyorsan ölt

taglózott a kezdet

hajón partok között

és most ez átrezeg



ki sem nyílt ajtó

magában síró 

martalék vagyunk

vár bérceken

két szék és két torony

különös más hegyen


s bármit adsz megveszem


bár rég-fényed halovány

bezörög szél ablakán

mert hangod már mesél 

és ha törött is, átzenél


okeanus•  2020. október 1. 21:20

Távolad

Kapuimban látom arcodat,

külön tört lelkünk gyenge,

-réseken bizarr kezek-

reszkető kulccsal lépkedek,

ám rajtunk tollatlan rozsda van,

összecsengve zuhanunk a gyepre

és a rideg vas felkacag.

okeanus•  2020. június 20. 11:50

Ha volt is...

Ha volt is mi eltakart, idő, táv, lepel,

láttuk;velünk élsz, vagy, létezel,

s fogjuk kezeinket félőn, átadón;

Mint lékekkel vert tavon, melyen

víz fagy latyakon, szól dalom -

Légy, tiszta és nyugodt,

s kedves, mint a nyugalom..

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom