Sokáig nem...

Sokáig nem így gondoltalak,

csak szaladtam, míg kinéz a Nap

kormos időkből; kikutatva,

hogy valahol megtaláljalak,

 

bújócskáim térkép erezetén. 

 

Tévelygő irány és nem prűd erény

csipkézte ruhám szét és a magány..

voltam fillértelen, de nem szegény

ki körökben keres, és a talány... 

 

vak vágyaim csábos álmain. 

 

Várni nem volt kapkodó időm,

elől inalt későn érő rét,

mezőn ácsorgó árvacsalán, 

s kötöttem festő csokraimat,

 

csomó helyett feslő masnikat