Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Melegben, fázón
okeanus• 2020. november 16. 18:41 • olvasva: 160
A lényegünk csak együtt létezik,
kiben-kiben, egyszerre és külön,
megint és visszavonhatatlanul!
Felnőve üdvben, dérben és dühön,
buborékban, akaratlan rabul,
vágyva kínban és finoman, keccsel
mint van forró est és hűvös reggel
és fekvő fasor kidőlve sorban
végéig hamuba beleesve...
A holt este üvölt széttiporva
a hajnal zihál, s él elsodorva..