meggyötörtek enyhülete...

okeanus•  2018. november 27. 22:23


 érzékeid gyógyulása
 áttetsző tagjaiddal
nagykendőben és kabátban,
térdepelsz a puha hóban
hisz semmit sem akarsz már
csak látni toboz fényben
csak hűlő gyertya lángban
gyarapodó sötétségben
vakságodban átröpülten
hisz minta-üdvözülten
halunk mi mind a ketten

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

okeanus2018. november 28. 12:12

@Törölt tag:
ki-ki beállítodottsága szerint hiheti, mi neki legjobb, annak aki távozott szerintem meg mindegy...de az élők mindig fontosabbak....

Törölt tag2018. november 28. 10:18

Törölt hozzászólás.

skary2018. november 28. 06:34

+

Bugattika2018. november 28. 00:32

Üdv ! :) … nagyon messzire vezetnek a versedből áradó érzések... talán, így nem fáj annyira ….

kevelin2018. november 27. 22:34

Gyönyörű ez a vers nagyon tetszik