Hetyke butykosával...

okeanus•  2016. február 18. 19:12

hetyke butykosával hozzád elszalad a nyár

és kis cipellője édes játékot kopog,

verdeső a csengő és harangon könny csorog; 

füttyent, brong a bronz és táncot ropogva botoz...

 

latyakban véget ér a tél, ahol megfagyott;

mit hűen önmagából kínnal kialkotott,

vert ezernyi határt és fürkésző csillagot...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. február 19. 13:40

Ez mindenre igaz, olyan univerzumban élünk, amelyben minden bennünk is lezajlik, grat.

Bugatti3502016. február 19. 13:26

...már csak bokáig ér a téliese! :)

skary2016. február 19. 05:46

máittvan