Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Csak látomás
okeanus 2022. március 29. 08:19 olvasva: 107
Hittem; sorsomba nyugodtan, hogy nem vesz elő,
de mégis eltalált, mi szenvedni nem hagy el
úgy rettegett éjszakán; a sejtelmes hiány
Hittem; ten-híján vagyok oly merész feledni,
hogy az órák üvegén, kívüled állok én
s bár tehetném, napjaim igyekszem temetni
Fényezett napló ábrándos, izzó és apró
képzetek bogara csíp, mar és maradandó,
vége nincs, soha ágyon, túl minden határon
Hiszem; pacsirta szól, ám csak varju énekel...
DanyiDenesDezso2022. április 12. 10:12
Jó ütemű, belső rímekkel erősített, külső hiányból fakadó, szabatos képi fogalmazású kedélykrízis-költemény… (Idea-csalódás?...) Hit, remény, szeretet-tel pótolható/korrigálható… meg egyszerű, pogány mantrázásokkal is akár – tetszőlegesen,… bő a választék! De hát, Te ilyen olcsón nem adod föl, tudom.
- Nem mellesleg, a varnyú is énekesmadár... még ha nem arról, és nem úgy énekel akár.
Törölt tag2022. március 29. 22:16
Törölt hozzászólás.
skary2022. március 29. 08:25
látom ás az isten sírt
a múlt-fa-sírt
döglegyek csípnek
ez köll a létnek