Átlátom...

okeanus•  2016. április 1. 16:30

átlátom áttetsző rejtélyeid,

félős alkonyon, ahogy átfogom,

lelked lüktető rezdüléseit,

- ó talányos sóhajok, - 


ím; hajadban hajnalod perceit

beleszövik ábrándos álmokon

múlt évődő éretlenségei

- ó sejttelen rejtelem -


és megeszik mának gyötrelmeit

hűlő helyeken, torzó távokon

morzsák szundikáló szemérmei

-ó dicstelen győzelem,-


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!