A föld szelleme

okeanus•  2023. július 20. 09:41  •  olvasva: 167

Hasztalan a felzsúfolódott ihlet, 

ha botor utakon lezúgatott; 

elismerés híján az elbitangol,

lesz bizarrság és tékozló lumpolás 


Csak elátkozott királyfi marad,

akinél nincs magányosabb magány,

s a mankóval bezúzott homlok arat -

ragadva a hozzábotlottak sarán.


Kell valaki medernek, aki szereti, biztatja,

aki gátja, hogy a vér ömlése ki ne csapódjon, 

amig a munka birkózása önmagát izzadja,

és idegenülése ügyeseknek ne raboljon! 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Florine2023. október 9. 11:02

@okeanus
Bizony, hogy kell! Jó útmutató gondolatok...!
:)

TURIKARI682023. augusztus 27. 19:56

"Kell valaki medernek, aki szereti, biztatja,

aki gátja, hogy a vér ömlése ki ne csapódjon,

amig a munka birkózása önmagát izzadja,

és idegenülése ügyeseknek ne raboljon! "

Gratulálok versedhez

liketorn2023. augusztus 26. 14:43

Jó vers, tömör, az alanyi a problémát talán az okozza, hogy materialista és szellemi gátra is ki kell szállni bizony ,,ha botor utakon lezúgatott" fel kell kelni. Szerencsére manapság a mankósokat támogatják(tapasztalat). Ez az alkotás őszinte lett, a vesztesek dala... De még nem ért semmi véget.

TURIKARI682023. augusztus 19. 11:07

"Hasztalan a felzsúfolódott ihlet,

ha botor utakon lezúgatott;

elismerés híján az elbitangol,

lesz bizarrság és tékozló lumpolás "

Gratulálok

Krisztinka2023. augusztus 3. 17:04

💛

skary2023. július 22. 18:22

de nincs

ezerszingomba2023. július 20. 23:10

Kell...

Rozella2023. július 20. 20:09

Nehéz gondolatok, sok igazsággal, keserűséggel... Valóban túl sok az eltékozolt élet és erő...:(

Ezt a két sort emelném ki, ami emberségével megfogott:

" kell valaki medernek, aki szereti, biztatja,
aki gátja, hogy a vér ömlése ki ne csapódjon"