MITŐL VERS A VERS ÉS NEM PRÓZA

lanyigeza•  2018. április 16. 09:03

Örök magyar költök verseit olvastam eddig,
Így volt ez egy jó ideig, pontosabban keddig.
Ekkor kíváncsiságból, modern verset olvastam,
Amitől oly komolyan, össze is zavarodtam.

Mivel magam is szerettem volna verset írni,
Eldönteni sehogy sem tudtam, kinek kell hinni.
Mindezideig soha sem okozott az gondot,
Hogy valaki most verset, vagy éppen prózát mondott.

Megfigyeltem a régi nagy költők verseit,
Ők verseikben a véletlenre, nem bíztak semmit.
Minden versnen volt érdekes, érthető tartalma,
S a verssorokban azonos a szótagok száma.

Ezért is van a versnek bizonyos dallama,
Ezzel is kiegészül, a versírás fogalma.
A verssorok végei, kellemesen rímelnek,
Élvezetet nyújtva ezzel az emberi fülnek.

Verset olvasva, beáll agyunk a szótagszámra,
Rátalálva a végén, a rímekre magára.
Bizonyos szótag után, olvasó a rímre vár,
Teljesen jogosan hiszi azt, hogy neki az jár.

Használnak verseikben, kis és nagy betűket,
Sőt nem mellőzik sehol sem, az írásjeleket.
Nem tehetem, hogy erre jó példát ne hozzak fel,
Nagyon hiszem azt, hogy erre Arany megfelel.

"Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja, nagyokat döf rajta."
Megemlíthetnék még, számtalan nagy magyar költőt,
Kiknek  művei túlélnek nem egy emberöltőt.

E költők meggyőzően elhitették azt velem,
Hogy egy igazi örök vers, nem lehet másmilyen.
Az aki a felsorolt ismérveket fejrúgja,
Írása miért vers, a laikus honnan tudja.

Én magam is e laikusok közé tartozok,
Írni a fenti ismérveket tartva akarok.
Ez az írásom, valójában segélykiáltás,
Helyes-e vajon ez az egyéni meglátás?

Jó néven venném, ha hozzáértő kioktatna,
Végre én is megértsem, mi is a vers fogalma.
Arra a kérdésre is szeretnék választ kapni,
Kinek akarunk verseinkkel valamit adni?

Ha versírásom csak fiókom számára lenne,
Akkor is persze, igaz örömet lelnék benne.
Elismerés, az alkotás mozgató rugója,
Azt pedig csak az olvasóknak tömege adja.








Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2019. március 21. 18:34

Kedves Géza! Én így fogalmaztam meg a vers lényegét röviden:

Kis István Mihály: A vers

A vers

Játék, kocka,
képek és lélek,
keserű kávé, benne mokka,
rejtvény, titkok,
édes remények.

Élek, sarkok,
csillogó fények,
csiszolt gyémánt, ragyogó arcok...
A vers kristály!
Lüktető lényeg.

lanyigeza2019. március 21. 18:16

@Eci
Kedves Editke!
Köszönöm szépen megtisztelő szavaidat, örülök, hogy tetszenek verseim!.
Szeretettel: Géza

lanyigeza2019. március 21. 18:16

@Eci
Kedves Editke!
Köszönöm szépen megtisztelő szavaidat, örülök, hogy tetszenek verseim!.
Szeretettel: Géza

Eci2019. március 17. 18:11

Kedves Géza! Nagy örömmel olvastan versedet, melyeket oly nagyon szeretek!
Szeretettel Edit

lanyigeza2018. április 18. 05:16

@kevelin
Kedves Kevelin!
Köszönöm szépen hozzászólásodat.
Szeretettel: Géza

lanyigeza2018. április 18. 05:13

@okeanus
Kedves Angeli!
Eddig a Te hozzászólásod segített legjobban megértenem, hogy mi is az a vers.
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Géza

lanyigeza2018. április 18. 05:04

@Törölt tag
Kedves Marika!
Köszönöm hozzászólásodat. hasonló képen vélekedünk.
Szeretettel: Géza

lanyigeza2018. április 18. 04:59

Kedves Erika!
Most már a füstről, a lángról és a csipeszről, többet tudok, csak van talán a versnek is valamilyen meghatározása? Köszönöm hozzászólásodat.
Szeretettel: Géza

lanyigeza2018. április 16. 12:00

@Mikijozsa
Kedves Miklós!
Körülbelül azonos a nézetünk a vers fogalmáról. A magyar költők nagyjainak a versei megállják a helyüket több emberöltőn át. Egyébként felfogtam végül, hogy mindenki írjon úgy ahogy akar, ahogy tud, ahogy neki tetszik, ez a költők szabadság joga, de nem kell elfeledni, hogy az olvasóknak is vannak jogaik, azok szintén majd megveszik azt a verseskötetet, amelyet akarják és elolvassák majd, ha tetszik nekik. Azt hiszem ennyit a vers fogalmáról
Szeretettel: Géza

Mikijozsa2018. április 16. 11:01

klasszikus értelemben a vers mindaz amit leírtál, kedves Géza - óvatosan elemezve megközelítésed, szerintem ma is tartja magát ez a klasszikus irányzat, miközben verssé nyilvánítható már egy szerelmes levél is, ki tudja, talán igazuk van én azonban inkább neked adnék igazat, mert hogyha már verset írunk akkor legyen abban egy két szabályos versszerűség is másként mitől lenne vers a vers? de ugye - változik a világ, változnak a nézetek...változik a vers is tartalmilag - formailag - talán jó ez így, éha nekem is kedves van kicsit lazábban írni, aztán félre teszem, de az az igazság valójában azt szeretem, ha meg tok írni egy szabályosabban versszerű szöveget, mert akkor érzem csak, hogy verset akartam írni, nem történelem könyvet, vagy naplót, na szia, ahányan vagyunk - annyi érv, ínnyi stílus, annyi másság. Máshol nem így van, pl. a japánoknál szigorú versformák léteznek, pl a haiku, meg a hozzá hasonlók, ott ugye mr nem lehet egyéni színeket belevinni, ki tudja, talán az az igazi vers, ezen még nem gondolkodtam :) Gratulálok a versedhez

Pera762018. április 16. 10:59

"Definiálni a füstöt olyan, mint csipesszel fogni lángot, de méginkább mint szétesett csipesszel ragadni meg egy láng emlékét."
(Balázs Imre József)
:)

Törölt tag2018. április 16. 10:51

Törölt hozzászólás.

okeanus2018. április 16. 09:53

A vers, vagyis "lyra" a belső történésekről, érzelmekről szól, az epika, vagyis próza a történetekről szól - tartalmilag!!! Vagyis önmagunkhoz, környezetünkhöz való érzelmi, hangulati viszonyunk leírása, megjelenítése az egyik és valós vagy kitalált történet leírása a másik. Mindezekhez még jön a forma, a stílus, a verselési mód és az, hogy tartalmi és formai szempontból is lehet átfedés, lásd; elbeszélő költemény, képvers, lírai novella. esszé stb.
Az bizonyos, hogy a sorvégi ragrím már kiment a divatból! Az önmagunk sajnáló nyavalygás nem modern és a dagályos, érzelgős túlfűtöttség giccses...stb, na ehhez kell az ízlés és a tehetség

kevelin2018. április 16. 09:51

Dallamos jó rimelèsű poètnak való tartalommal gratulálok