Kutyavilág
Dajkáltunk:((
Falunap volt hétvégén nálunk,minden évben ez a rémálmunk,
nem is kell elhagyni szerény
hajlékunkat, hajnali fél kettőig
rendezik álmunkat.
Valamikor délutáni órán
nem bírtam cérnával,
belülről kívülről számtalan decibel,
élő műsor és tévé, javasoltam
meneküljünk el itthonról,
mert már az idegzetem szakad mindenfelé.
Rokonlátogatás jókedély
kicsit pihenten vissza,
ez van, ezt kell szeretni
évente egyszer, az ember kibírja.
Igen ám, de jött a majdnem éjfél,
és az én magánszólóm, hogy azt
a fantasztikus tűzijáték rakétát
kinek és hová, a gyártónak is
és a szerkesztőnek is, kinek-kinek
a fantáziájára bízom, hogy
mi volt a gondolatom.
Ketten dajkáltuk a két lányt
vagy félórán keresztül,
közben a tüzijáték és a kutyahad
adta a talpalávalót,
a két eb remegett, mint
az a bizonyos mikolci kocsonya,
már rémlátomásom, hogy
nemsokára itt van
augusztus huszadika.
kell még...igen, még sokszor:)
Szombat délelőtt, szokásos idill, párom dolgozik, a lányom "bejelentkezett", megvan még, de rohan mert várja a nyár, hadd menjen még, amíg lehet. A néni látszólag a tv-t nézi, gyakorlatilag figyeli minden lépésemet, de tehet egy szívességet, ha így esik jól neki, lelke rajta, leverte a lécet, nálam nagyon soká, de csak egyszer törik bizalmam ajtaja, és utána csak kiesni lehet rajta, kitartó volt, sikerült neki, nyert.Válogatás CD indul, énekelek, sorakoznak egymás után a remekek, éppen "kell még egy szó", mikor valamiért át kell lépnem a kamrába, Bogi kutya les rám, nem vonyít a hangomtól, pihen a fal árnyékában. Nem vonyít, sőt rám kacsint, hallva hangomat, majd elalszik egy percre, de látom játszik, hiszen csóválja a farkát, engem az idő sürget, lépek tovább, visszafelé nyitom az ajtót, és megállít egy kérdő szempár...mi van, miért nem énekelsz már? És ahogy újra hallja a hangom, odarohan hozzám, akkor már Lizzy is, a két kutyán a két karom, közben száll a dal az én hangomon, mindig szeretni fogom azt a percet nagyon.
Majd megállapítom, hogy a két lányt nem húzza a természet felfelé, hanem nyújtja hosszirányban, és szépen erősödnek "vállban". Esténként amikor érkezik néha kis friss "nasi" beindul a tánc...de nem tudom break, páros vagy standard, csak azt tudom, hogy az a könyörgő két szempár esdekel, és beszólok az ajtón páromnak...itt van megint két szerencsétlen eb...a Négy mancsot, Kecskeméten most már igazán hívd fel! Csillog a két fekete bunda, élők a barna színek, a szemek szeretet-meleg sugaránál talán csak a Nap fénye melegebb.
Kántor, Rex, Bubó
Kántor a szomszédban, kiskoromban, hála a csatornának, vetítik a filmet.
Rex, a csodálatos németjuhász,
és jóképű a nyomozó, de már nem
nézem régóta, hiszen mind csak
majmolás, avagy hány bőrt is lehet
lenyúzni arról a szegény rókáról?
Rex németjuhász nekünk is volt...valamikor.
Bubó, no hát ő eredetileg
nagyon nem kutya volt, mint tudjuk
ám nálunk a családban egy puli
e nevet kapta, éppen a sorozat idején.
Jó filmek voltak, és hű társak
bolond szívem nagy kutyás is,
velük kel a Nap, és indul útjára
a Hold, lesz hétfő, s múlik a vasárnap,
jönnek-mennek az évek...
Bogink korát nem tudhatom,
de a kicsi az idén már 4 lesz,
most éppen játszom a szigorú "anyát",
mert nem akarok lenni szárazdajka,
és már várom a pillanatot,
hiszen a nagy udvarunkat - már eldöntöttük,
majd négy kutyalány lakja.
Kis esti mosoly-csendélet kandúrral:))
Teli a három hátsó szárítókötél, nincs mese, most már igazán ki kell mennem leszedni a ruhákat. Hurrá, beszáradt minden, apró öröm az életben.Egyszer csak észreveszem, valaki néz. Igen aranyos volt szürke kandúrunk a műhely tetején, mögötte háttérnek a vadszőlő zöld lombja. A szomszéd
lelkes környezetvédő:(( távozta után a bérlők is azok. Dupla telek vadrezervátummal, mi is rendesen kapunk az "áldásból" mert átnyúlik a palakerítésen. Van ott minden, vadszőlő, orgona, akác...majd megint fodrászkodnom kell.De a kandúr a főhős, két kötél egy pontban találkozik, épp ott lejjebb ahol Sessy hunyorogva üldögélt. A mozgást érzékelte, s amikor a közvetlen közelébe értem, nem értve a dolgot, gyönyörű szemét tágra nyitotta, majd hunyorgott megrázta fejét, és nyelvét nyújtotta rám.Közben hatalmas morgás, nyüszítés, a két kutya húzta-nyúzta egymást, amúgy játszásiból.Eszembe jutott a reklám...az a MasterCardos...olyanunk nincs...de nekem ez a sok kis perc, ami megfizethetetlen.:)))
Extrémsport - csendélet
Gondoltam, mostanában úgyis mostoha voltam ehhez a bloghoz, és a hétfői kórházi bemenetelem előtt nem árt a lelkemet is méregteleníteni. Ami még élményszámba megy nálunk, a lányok számára fontos esemény, amikor Papamaci fát vág.
A műhelyben van egy nagyobb és egy kisebb helyiség, ez utóbbiba hordjuk be a fát. Már a kezdet is kabaré! Tüzép-telep ha együtt megyünk, én szólok be az irodába lehet mérni az autót...igen egy fő...tisztázzuk a fafajtát, általában elsőre átjut az eltévedt plázacica dobhártyáján. Indulok kifelé, de nem
kinlódok még egyszer a beüléssel, egyből a farakás irányába fordulok, megpakoljuk a csomagtartót, én megyek vissza, hogy lehet mérni, na még ez is rendben van, "barátnőm" a félméteres műkörmével eltalálja a számológépen a számokat, a bibi, hogy általában nem tud visszaadni.
A múltkor egy úriember állt ott, a hölgy tanácstalanul forgatta szemét, várnia kell, nincs váltópénz, közben odaérek...telnek az értékes perceink, mind a másik vevőnek, mind nekem, mire szegény megszólal...kisasszony számoljon előbb a hölgynek, akkor már vissza tud nekem adni...tényleg...sóhajt kirakatbaba megkönnyebbülve, én meg, sürgősen távozok...mert rángat a röhögőgörcs...máskor meg a méregtől nem látok mire sikerül kijutni.
Hát ja, megfelelő ember, megfelelő feladatra...valakinek a valakije...
De, hazaérünk! Csomagtartó nyitva, ha többi dolgom engedi, segítek kirakodni. Talicska elő, kapu nyílik, a két ártatlan jószág ugrásra készen...hátha marad egy apró rés, amin ki lehet férni, kaput bezárjuk, céltalan próbálkozás, de eme hölgy itt oldalt, a tappancsával mindig ellenőrzi, hátha mégis. Minden kanyarnál kapu ki - kapu be, jó szórakozás...de a fogamzásgátló tevékenység megint sikerült...épp elég volt egyszer elpasszolni a 7 kölyköt:((
Bent van a fa, párom nekikészül lelkileg a favágásnak, hiszen abban a pillanatban, ahogy leült az egyik nagyobb rönkre, a két kutya már ott van, látszólag puszta szeretetből, de igaziból előszeretettel hordják ki a gyújtóst. Ha sokat vág egyszerre, cigivel, kávéval kivonulok én is, és itt jön az extrém sport...úgy elszívni a cigit és meginni a kávét, hogy az egyik kutya feje a karja alatt van, a másik kutya a térdén támaszkodik, és majd! felborítják.
Annyi örömet tudnak adni...én ezért nem értem embertársaimat(?) Várom már nagyon a költözést, mert bár még nem láttam, de a kiszemelt háznak, "baráti ár" de sok javítani való, és végre olyanná tesszük amilyenre csak szeretnénk, szóval állítólag nagy udvar van, párom szerint még két kutyának jutna hely, nyuszinak...nagy virágoskertnek...itt legalább álmodozhatok...:)) A pénzt ugyanis még elő kell rá teremteni, vagy jön a lelki hadviselés...tőlem anyám felé, de megéri, ő megérdemli!!!! és mi is megérdemeljük végre-valahára...