Szétmosoly

Pera76•  2012. április 17. 14:50

Ne szólj rám. Csendem ma oly kerek.
Hallgatva könnyű nagyobbnak lenni.
Tudod, hogy mindig én engedek.
És ebben igazán nincsen semmi.
 
Ne nézz rám. Előre mélyebb.
Tisztábban ébredsz. Hogyha fel.
Árnyékunk egyre fehérebb.
Mosva az Isten szájba ver.
 
Kis teknő, nagyobb. Odaadás.
Sokadik kövem kezembe rakom.
Mit számít hányadik koppanás...
... mindenhol eltelik ilyen vakon.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762012. április 19. 14:46

Jav: gyűjtök

Pera762012. április 19. 14:46

Hízelegsz, de jól esik...
Azért nem mindenki kedvel ám. Gyűjtők ''ellenségeket'' is. És van, ki nem ért.
De az, ki belát a kulisszák mögé, ki veszi a fáradtságot arra és tud adni szeretetet, figyelmet: azt nagyon megköszönöm!
Lehetünk szanaszét, az emberség, a magyarság, a ''testvérség'' összeköt...
Hasonló lelkek ''bevonzzák'' egymást.
De néha van, hogy elengedni is tudni kell azt, kin vagy nem tudunk segíteni vagy nem fogadja el, mit adhatunk. Vagy másnak képzel, s nem látja a valót, mert csukva van a szeme. Vagy a miénk.
Vannak utak, mik egy irányba vezetik az arra járókat a biztos lépések ösvényeiről, és vannak, mikről leszóródik az, ki céltalan kószál.

Törölt tag2012. április 19. 14:17

Törölt hozzászólás.

Pera762012. április 19. 14:07

Remélem Erikám, én azt hiszem, ennél lejjebb már nincs, tehát csak fel-fel.
Lehet, Eliza, ha jól megnézzük. Lehet.
Ha a szerepünknél megmaradunk és nem vágyunk olyan ''nagyra'', akkor a kis kavics is gyémánttá változhat kezünkben. Mert elérhetőbb.

Eliza.2012. április 17. 20:55

''Sokadik kövem kezembe rakom.
Mit számít hányadik koppanás...''

Mint írás nagyon tetszett! De mint érzés...nem lehet könnyű. Sok erőt Neked.
és Erika, lehet hogy az a kő a kezedben egy gyémánt...puszi!

BakosErika2012. április 17. 20:44

''Mit számít hányadik koppanás...
... mindenhol eltelik ilyen vakon.''

A mélységet megélni, átélni kell a legnagyobb erő Erikám!
Onnan már felfelé visz az út és úgy érzem Te nagyon erős vagy, csak hinned kell, hogy a benned rejlő erő és tudás képes legyűrni minden akadályt az utadon.
Ölellek!

Pera762012. április 17. 20:14

Sea, köszönlek. Viszont.
Kicsikingánk, ma már tudnám, hogy akkor is mit tehettem volna. De akkor még nem tudtam. De a lényeg, ma már igen, aztán így, kinek tudok: segíthetek. Ha elfogadja és hiszi.
A legtöbb orvossal csak annyi a baj, hogy ő csupán a testet gyógyítják, persze, ebben nem ők a hibásak...
Az okok megkeresése a lényeg, a bajokat a gyökértől kell orvosolni. Nemcsak a fát...
Sanyi, már csak egy fél meg egy negyed tabi bizonyítja, hogy mindjárt elfogyott a hajszál is.

Pera762012. április 17. 20:10

Marikám, köszönöm a nagy-nagy szereteted!
Azt, hogy értesz, megértesz és így, ahogy vagyok: elfogadtál tesidnek!
Az út... A fény.
Lassan megyek, ezeket a fiúkat reflex-masszázzsal nem győzöm. Hihetetlen, hogy érzem, igaz, most tanulgatom, de érzem.

csillogo2012. április 17. 20:03

Szeretném azt mondani,hogy ne nézz mindig hátra...
A ''fiúk'' jól írták - több vagy,mint gondolnád - tehetséges költő(palánta...ez mellékes) és közben szerető és gondoskodó édesanya,akinek van célja és ismeri az utat és tudom,hogy eldöntötted már régebben,hogy az út a lényeg,mikor mész rajta - hány boldog perccel válsz eggyé - ami örökre megmarad; bélyegként tapad ránk a szeretetben megélt pillanat!
Erikám,ami egyensúlyban tart, abban kell kapaszkodni...mondom én HA!:))

Törölt tag2012. április 17. 19:48

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2012. április 17. 17:34

''Hallgatva könnyű nagyobbnak lenni.''
Fantasztikus, amit művelsz, ahhoz képest, hogy az orvosok idegbetegek!
Talán egyszer meggyógyítjuk őket...

Törölt tag2012. április 17. 16:25

Törölt hozzászólás.

Pera762012. április 17. 16:21

Még hajszál híján... De igyekszem.
:)

Törölt tag2012. április 17. 16:02

Törölt hozzászólás.

Pera762012. április 17. 15:59

Jav. ráírták

Pera762012. április 17. 15:59

Sanyi. :)
Nekem meg ráirták a kórlapomra, hogy idegbeteg vagyok...
Anno, az esküvő előtt, voltam a nőgyógyásznál, mert kissé koraszülött babám ígérkezett, :)) a családtervezésnél kezdtem hisztizni, ki is küldtek. Elkerültem megint egy vetkőzős műsort, aminek örvendtem, főleg, miután a férjnek való kijött és mesélt ezt-azt, de a papírra bizony rákoppintották, hogy az idegeimmel baj van.
Aztán sok év múlva, jó egy évig jártam a dokikhoz, hogy van a torkamban egy gombóc, nem volt ott semmi, de tömtek antibiotikumokkal, és megint jöttek az idegbetegséggel, aztán kértem beutalókat tovább és kiderült a pajzsmirigy-túltengés, a gombóc oka. Nem ott keresték, hol volt. De volt bizony.
Szóval kétszeresen megkaptam a magamét.
Mára mondhatom, hogy nem, nem az idegekkel van baj, mert azokkal van csak baj. :))
Meg a hüle orvosokkal.
Marci, köszönöm.

Törölt tag2012. április 17. 15:45

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2012. április 17. 15:43

Törölt hozzászólás.

Pera762012. április 17. 15:38

Nem törlünk. Mert teccessz. Meg igazad van. :))
Három blogom leszedtem, az elég volt tanulságból.
Helyrejövök lassan. Olyan lenn voltam, s soká tartott kikászálódni. Még néha szomorkodom, de fennmaradok...
Ja, a töltöttek. Hát eddig mindig elfogytak.
A fűszereim a hibásak.
Köszönöm a pluszt...

Törölt tag2012. április 17. 15:30

Törölt hozzászólás.