Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
igenis nem tudunk
Pera76 2014. május 22. 10:52
nem nevezlek meg te különc
csak felidézlek iljumáil*
vízkörök ujjam arcodon
a két szemedben ábel káin
úszik levegőtlenül a nincsen
semmi tiszta bizonyosság
partjaidat a lehajló lágy
szavak összemossák
az érted mellőled elsuhan
és vissza kettőt koppan kelet
megérlelte a sötét majd
kipergette az összefüggéseket
ha voltak hogy igenis nem
tudunk repülni szárnytalan
Krisztin Dimitrova, evokáció
Pera762014. május 22. 20:02
@gyermek: :)
@Molnar-Jolan, @MissX: nehéz elmagyaráznom, én csak megidéztem a vízből, hogy tudjam, szárnyatlanul lehet-e repülni.
Azt a dalt nem ismerem, de bővítem köreimet.
Köszönéseim.
gyermek2014. május 22. 14:21
ez egy vagány :)
Molnar-Jolan2014. május 22. 13:01
Erős vers...nekem az Ilju egy dal, (a máil? )
https://www.youtube.com/watch?v=Hs0T297m shU
MissX2014. május 22. 11:44
Érdekes vers. De mi az az "iljumáil"? :) biztos én vagyok a buta meg a műveletlen, de nem esik le.
csillogo2014. május 22. 11:27
Szépet alkottál... szerintem szárnyakkal kell, hogy a világra jöjjünk, csak nem mindenki emlékezik, ahogy múlnak az évek főleg, de van, hogy az évek hozzák meg az "érést" és egyre jobban kezdjük használni...
MMM