Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
anyámölelésben
Pera76• 2013. február 21. 13:53
anyám tenyerében rongyok nőttek
légyszaros szemeket sikál s felklórozza
a humánus szeretet végtermékeit talán
magát is átsikálná olykor a holnapsoseleszbe
ahol a magány istentelensége térdel
nyugdíjtalan ahol emberszeméttel fűtik a
szívközhelyeket anyámként megértem mióta
kényszerhon katonarendjeibe vágtak a fiai hol féltél
féltavasz s megértem mert eszébe jutott
két lánya egyformakülönböző vibrálásain mélázni
meggyőzte az elveszíthetőség drámaközelsége
mikor a napkelte anyámkésőbe akadt
Pera762013. február 23. 19:30
Örökkédig köszönöm szavaid...
gyermek2013. február 23. 15:53
Ez az ölelés még valóságszoritóbb...
Nagy gratula esment!
Pera762013. február 22. 08:29
Marikám... Sóhaj, sóhaj...
Pera762013. február 22. 08:21
Ok, Seácska. Éppen kérdeni akartam valakitől, mit javíthatnék, s hol, mert valamit érzek, hogy kéne...
Ági, ha ezt mondod...
Pilla, szépnevű Jolika, Erika, Marie, Emi: köszönlek Titeket!
Törölt tag2013. február 22. 08:15
Törölt hozzászólás.
csillogo2013. február 22. 08:07
Itt nehezebb szólnom!:(
kovacsagi2013. február 22. 06:56
ezeket majd valahogy együtt kellene felraknod a főoldalra párversként
Torpilla31812013. február 21. 21:52
''szívközhelyeket anyámként megértem mióta
idegenhon katonarendjébe vágtak a fiai hol féltél
féltavasz s megértem mert eszébe jutott
két lánya különböző egyformaságán mélázni''
Huh..komoly...Erám..
Molnar-Jolan2013. február 21. 19:45
''...átsikálná olykor a holnapsoseleszbe
ahol a magány istentelensége térdel
nyugdíjtalan ahol emberszeméttel fűtik a
szívközhelyeket ...''
Nagy vers! Gratula!
BakosErika2013. február 21. 17:22
Nagyon mély....
Marie_Marel2013. február 21. 15:59
ahol a magány istentelensége térdel
nyugdíjtalan
Mamamaci402013. február 21. 14:57
itt is látok hasonlóságot:) jót írtál!