kicsikincsem blogja

kicsikincsem•  2018. szeptember 27. 18:25

Van pár kívánságom

 

Nekem aranyhal kell,
van pár kívánságom.
Úgy, mint a mesében,
türelmes az álmom.

Suttogok is neki:
"Gyere csak halacska!"
Talán szerencsém lesz,
csalim idecsalja.

Akad, egy-két apró,
fickándozón fürge.
Fogok, visszadobom.
Várok állva, ülve.

Túl sok gyerek várja,
hiába pecázom?
Varázsolok magam.
Majd valóra váltom!

Zagyi G.Ilona
Kicsi Kincsem

Kicsi Kincsem gyermekversek, mesék - Kezdőlap

 


kicsikincsem•  2018. szeptember 4. 11:32

Ahol a tudomány van

 

Nekem magasan van még a tábla, 
de ha teszek egy széket alája,
felérem. 
Rajzolok köröket, négyzeteket.
Fát, virágot és kréta lepkéket
fehérben.

Sokat tudok, pedig kicsi vagyok.
Kell napocska és felhőpamacsok
az égre.
Sok görbe vonal, ami kanyarog,
nem butaság. Utak és patakok
a képre.

A táblaszélre szívek kerülnek,
nagy tesóm szerint ennek örülnek
anyuék.
Annyi dolgom van. Még kicsit növök,
majd számokkal és betűkkel jövök
tinta kék.


kicsikincsem•  2018. július 31. 16:58

Szelfi

Mint egy kövér pók csüng,
de nem pókfonálon.
Fent a palák között,
két picinyke lábon.

Aprócska szőrgombóc,
olyan öt, hat centi,
fejjel lefelé lóg,
kis szárnyát lebbenti.

Nagy szemeket mereszt,
a füleit hegyezi.
Mi ez a kattogás?
Nem lehet pihenni!

Kíváncsian néz le.
Mit akar ez tenni?
Csak egy mosolyt kérek,
ez denevér szelfi.

kicsikincsem•  2018. május 1. 16:51

Az anyák már csak ilyenek

"Szedd a lábad, siess, gyorsan,
figyelj csak rám! Kinek mondtam?"
Tegyem ide, tegyem oda,
nem később, most azon nyomban.
Ha kapkodok? Összecsaptam.
Gyerek vagyok, nem ostoba.
Azt szeretné, okos legyek.
Az anyák már csak ilyenek

Kócos vagyok, csupa maszat,
térdem sebes, ruhám szakad?
Varr és gyógyít, mosdat, fésül.
Ringatnak a varázsszavak.
Rémeket űz és árnyakat,
bújok hozzá ha sötétül,
eltűnnek a szörnyetegek.
Az anyák már csak ilyenek.

Versem, dalom megkönnyezi,
rajzaimat mind elteszi,
"öreg napjaira" mondja.
Meghatódva nézegeti,
pakolgatja, rendezgeti.
Van még hely a kis fiókban.
Itt őrzi a szeretetet.
Az anyák már csak ilyenek.


Zagyi G.Ilona

kicsikincsem•  2018. április 27. 19:30

Kenderike

Nem üres a fészek, zeng a dicsekvése,

felhőket csúfol meg vidám csicsergése.

Ünneplőben röppen a ringlófa ágra, 

 büszkén dagad mellén kárminpiros sálja.

Nem kapkodja el, mert elsorolja hosszan,

mi készül éppen a boróka bokorban.

Fészekaljnyi  tojás icike-picike,

melengeti, őrzi, szelíd kenderike.

Apró koppanások a várt életjelek,

kelnek a fiókák a vékony héj reped.


Zagyi G.Ilona

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom