kicsikincsem blogja

kicsikincsem•  2017. március 1. 11:42

Ha akarom

Neked játszom szeretetből.

Benne van a színes álmom.

Varázslat lesz minden cseppből.

Elröpítem. Messze szálljon.


Szálló gömbök, buborékok,

akad néhány öt és hatszög.

Szétpukkanó ajándékok,

földre hulló, múló gyöngyök.


Furulyám lesz, ha akarom.

Vidámságom hang-jegyeit

illesztgetem összerakom,

előcsalom ütemeit.


Mesél dalom csillagképet,

simogató napsugarat.

Aranyhalat. Csupa szépet,

tarka rétet, madarakat.


Zagyi G.Ilona


Kép:https://www.facebook.com/765664006810656/photos/a.765674646809592.1073741827.765664006810656/1335138066529911/?type=3&theater

kicsikincsem•  2017. január 20. 18:01

Galambetetés

Szelíd galamb tipeg-topog.
Gyerek hívja " Gyere-gyere!"
Édesgeti, csalogatja,
maggal teli két tenyere.
Közelebb lép. Elfogadja.
Szemezgeti óvatosan,
nézi magát kék szemekben,
ha megretten, tovarebben,
burukkol fent jóllakottan.


Ilona Zagyi Gáborné

kicsikincsem•  2016. november 28. 13:06

A mikulás zsákja

Megkezdődött a munka a varázshegyi házban,

nagyon sok a kívánság és  mindjárt mikulás van.

Sok kis manó sürög-forog, pakol és csomagol.

A műhelyben nagy a zaj, kicsi vonat zakatol.

Érkezik a sok ajándék, szét kell válogatni.

Névre szól itt minden darab, úgy kell zsákba rakni.

Szorgoskodik a manók között Tinka és Minka.

- Kakukk-kakukk, ebédidő! - Üt az órainga.

Üldögélnek egy sarokban, a kalács jólesik,

a vonat vesztegel,  a műhely elcsöndesedik.

- Valamit nem nagyon értek. - suttog Minka halkan.

- Annyi sok itt az ajándék, de zsákból csak egy van.

Miért nem telik meg, hiszen napok óta rakjuk,

hová tűnik a sok játék, soha meg nem tudjuk?

Mellettük üldögélt a kedves arcú hóanyó,

mosolyogva hallgatja, mit beszél a két manó.

- Elmondom én kicsi manók, nincs különös titok.

Amit mi, itt beleteszünk, el is tűnik hipp-hopp.

A varázslat egyszerű, elviszi sok-sok zsákba,

a télapó segédeknek, szét a nagyvilágba.

- Erre bizony nem gondoltam, - csodálkozik Minka,

- de nagyszerű  ez a varázs! - s megint üt az inga.

Újra indul a kis vonat, pöfögés, kattogás.

dalolnak a kis manók, vígan megy a pakolás.

Tudják, nem baj, hogy nem telik a mikulás zsákja,

mégis ott lesz az ajándék, annál, aki várja.


Ilona Zagyi Gáborné

kicsikincsem•  2016. november 13. 07:28

Erdei pocok

 

Vöröshátú kicsi pocok,
reggelente mindig kocog.
Nagy a füle, hosszú farka,
veszedelmes, éles karma.

Fürgén mászik ágról, ágra.
Gyűjt és keres vacsorára
mindenféle magot, bogyót,
rovart, lárvát, s néhány gumót.

Hol is lakik? Vajon merre?
Odú? Fészek? Kuckó lenne?
Lessük csak meg hová bújik!
Ott egy üreg, mélyre nyúlik.

Ott tűnik el a kis pocok,
a föld alatt van a vacok.
Labirintus, nem is vacok, 
ágas-bogas, s hogy kanyarog!

Bejárata nem is egy van,
kisurranhat nagy titokban.
Jól megél itt, biztonságban.
Alszik puha, moha ágyban.

Kicsi Kincsem
Ilona Zagyi Gáborné


kicsikincsem•  2016. november 12. 12:42

Sün-vacok

Sürög-forog a süncsalád,

hűvösek már az éjszakák.

Kell egy fészek, tágas, meleg,

így vészelik át a telet.


Kell száraz fű és falevél,

vastag fal lesz és rá fedél.

Míg dolgoznak jól is laknak,

sünpocakba raktároznak.


Hasznos étket rejt az avar,

Talál, aki ügyes, kapar.

Giliszta és hernyó, kukac,

telik bendő nő a kupac.


Nem jelzi más csak egy halom,

elkészül a téli alom.

Mind befelé! Hamar, hamar,

jöhet tél és hózivatar.


Összebújnak? Nem szúr tüske?

Az ő titka, erre büszke.

Tábla lóg a deres falon.

Csak tavaszig ne zavarjon!



Kicsi Kincsem

Ilona Zagyi Gáborné