Képzelet blogja

lehetnél a tegnap furcsa mása,

lehetnél a holnap is talán,

lehetnél a régi, megtaláltban,

lehetnél az, ki senki tán,

lehetnél észrevétlen konca,

lehetnél darabja, foltja már,

lehetnél minden, ami nem volt,

lehetnél a semmi oldalán,

lehetnél séta, lépés - lassú,

lehetnél kopogó siető láz,

lehetnél méla, mélabú néha,

lehetnél az, az est nyomán,

lehetnél tükörkép nyomában,

lehetnél illat élet szagában,

lehetnél lengés, mi hintát hajt,

lehetnél kéz, mi megfog majd,

lehetnél az ugrás megtorpanása,

lehetnél az, egy karon fogás,

lehetnél most a soha párja,

lehetnél forgács, tűz, szikratánc,

lehetnél, nem vagy, lehetnék én az,

lehetnék az, ki forgat át,

lehetnénk bármik, képtelen ámít,

lehetne lenni, a boldogság,

lehetnék szó, mely sohasem használt,

lehetnél kéz, meg megír ha hall,

lehetnénk könyvben, egy gyöngy göröngyben,

lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem...

és elbújik ott, a sok manó,

embervilág meg nem leli,

úszó szobákban sok a szín,

kacag a hang, halk nesz - teli,

teli fazékban fő a jó,

nevetést tesznek lám bele,

s úgy hordják titkon szerte-szét,

száz kútba cseppen sok marék,

arra jársz? arra én is megyek,

kacajt gyűjteni, titkosat,

míg meg nem telik a gondolat,

derűvel, széppel - Hold, dagad,

megállj a tükrök szép gyepén,

még átfutni mer, bíz mer a fény,

azt is viszik lásd, most szalad

szíved felé a pillanat.

( fénykép hozta gondolatok)

Mielőtt halottam 

Gondolok rád, az első szóra, 

a megszületésre, az előtti jóra,

a levegővétel rezgése hallik,

annak igéje, ingre vetkezik.

Gondolok rá, hogy, veszi az ingét,

kihallható, amint reszket belül,

egy lépes hallik, melyet követhet,

s hangja születhet, szólalni vágy.

Gondolom tudja, mit fog elérni,

gondolja bármit, legyen már túl,

túl ama ponton, mikor kimondta,

és ama csenden, mi követi...

Gondolunk rá, hogy vetkezett lelke,

tenyérbe ejti, lejt már a szó,

táncát figyelni, hangját követni,

rá emlékezni, mi volna jó?

2020.12.27.

Tépett mindenség

"Rongy" vagyok, régről, nem kellő kelme,
kelletlen kezeknek, illő intelme,
hogy felkelned kellett, ne vedd a lelkedre,
fogd rám, hogy a nap, ma kezedbe adott.

Tépett napokban, úgy vagyok Minden,
hogy ami nincs még azt is felsegítsem,
kegyetlen napokban konc vagyok, édes,
megmaradt prédákból, az ami vétkes.

Az ami elfutott, az vagyok, messze,
tört ágak húztak sort mindkét kezemre,
begyógyult időnkön lógnak a "rongyok"
hálásan mosolygok - Hát eltakartok?

Öltözve, vetkezve - takarnak évek,
meztelen mosolyok ha hozzád érnek,
elhiszed, nem hiszed: pereg a látszat,
felnézni mersz-e még, vagy sosem látnak.

2021. január 22.

Merre mennél, hogyha mernél,

távolról kísértem lépteid,

mindig csak úgy néztem, mintha volnál,

az aki épp csak nincs most itt.

Kapukat melegít mindenhol egy-egy kéz,

jönnek és mennek, indulni s jönni kész 

lelkek - lopnak, lopakodnak, vagy már futnak,

nem is látom, úgy tünedezel az ágon.

Szél viszi kedved, ágról ágat,

tépett levélből morzsányi vágyat,

új tavasz keblét, melengető jelben,

ha egykor lehetett, lehet még rendben.

Havazd tele minduntalan vággyal,

menni akarásod kendőzetlen ággyal,

vetetlen, kócos, fésületlen ének,

borzolja ránk újra a lehetetlenséget.

2020.12.30.