nyomaid megmaradnak

jagosistvan•  2009. december 12. 09:14

nyomaid megmaradnak

 

vakolat hull

korosodó lélekzet

fúj párát

a jelen ablakára

- megtört gyermeki emlékek –

keresed önmagad

halott szeretteidben

lépést tartva

ártatlan pillantásokkal

 

mélyből felhozott

hamisgyöngy

semmi más

szigorú pincehideg tekintet

fojt el gátlástalan

gátlásokat

 

megérkeztél

 

a hajó révbe ért

innen már csak

a láb és a szív kopik

 

véresre lépett

körök

- mindig ugyanúgy

 

nyomaid megmaradnak

rajzolva

- szívekben

 

2009. december 12.

                  szombat  09:06

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Attila_the_hun2009. december 12. 15:45

''szigorú pincehideg tekintet
fojt el gátlástalan
gátlásokat'' Nagyon jó, nagyon szigorú! :))

Marie_Marel2009. december 12. 14:52

Jagi, remek vers. Kicsit keserű. kicsit reménykedő. Kívánom: a remény győzzön!

Törölt tag2009. december 12. 14:48

Törölt hozzászólás.

kapocsi.ancsa2009. december 12. 12:47

''Nyomaid megmaradnak! ''

Törölt tag2009. december 12. 12:07

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2009. december 12. 11:16

Istenem villám....Remek verset írtál:((

szebarb2009. december 12. 10:57

eszméletlen ez a vers.
tényleg.

jagosistvan2009. december 12. 10:46

Üdv Barátom. :)))

pepo2009. december 12. 10:03

üdv jagi..

jagosistvan2009. december 12. 09:38

Köszönöm Zsanett. Itt maradok, ha másért nem is, hát azért mert kérted. Na jó mások miatt is. :)))
Köszönöm hogy olvastál. :)

Üdv: Jagi

cedrus492009. december 12. 09:25

Igen! Mindnyájan hagyunk nyomot magunk után, de nem mindegy milyet...Te büszke lehetsz, mert verseiddel emlékezetre méltó nyom marad utánad...DE egyelőre- s nagyon-nagyon sokáig- a jelenben maradj a szívekben!!!