jagosistvan blogja

Rám csurran a csöpp

Rám csurran a csöpp, s a rét síkján

Ezernyi nemtom mi tüzel, míg énem

Tejfölös foglyaként, lassan a magam magamnak üzen.

Az egom mélybe ránt és megköpdös, fejem felé üvölti

- mert nem ér el -

Törpe vagyok, de nem köpcös.

Idézetektől lakkos laikus énem

Nem vár változást, hiszen szeretem a kárhozást,

A szenvedést, szép asszonyok kapuján sírva csengeték.

Hát itt vagy, savanyún sós végzetem,

Elmémet már nem járja át értelem,

Balassiként pózolok a nagyvilág tükrében,

Miközben a farzsebben Hitler apu lapul,

Mint töretlen példakép.

Ki vagyok én voltaképp?

Egy talmi harcos,

Egy kicsi sötét sakkfigura

- egyszerű gyalog -

Kinek nem megy olyan jól a galopp,

Mint bármelyik lónak, vagy futónak.

De ne merj szólítani egyszerű fiúnak,

Mert töröllek életemből

Mielőtt mattot adnál.

Szavak híján, törpapát küldöm rád,

De megváltást ne várj.

Háttérből mozgatott szálak,

Mely jobb kezemben összpontosulnak,

Addig ballal farkast kiálltok,

Magamért kiállok, ha lesz ki segít.

Privátban elmondott bánatom

Talán hozzád is elér, s közösen, mint sodreaput,

Az ellent kiiktatjuk.

Hát jöjj, keserédes végzetem,

Megpukkadva nézhetem az átkos kritikát,

Pedig sírva mondom:

Hagyjál már!!!

Robbanjon milliárd részre versem,

Térídőben legyen anyag

-ha eldobom az agyam-

Mint mindig, ha komplexusok gyötörnek.

Velem már asszonyok se törődnek,

De magamnak Isten vagyok!!!

Nyálammal beterítem a zord eget,

Hogy, hogynem…

A Jagos már megint megvezet.

Sziasztok! Most éppem nem csinálok semmit sem, de azt nagyon jól. Olyan jó dolog hogy megoszthatom veletek az életem minden percét. Tisztára úgy érzem magam mint egy celeb, akir a jóistenke vigyáz. Ma fagyiztam is...holnap meg borozni fogok és hancúrozni. Ja, és veszek egy spánielt, mert imádom azt a kis szőrös micsodáját. Jó verseket meg nem olvasok már régen. Írni meg azt már végképp nem. Tegnap rámnézett a Tecsóba egy indián. Tök jó haja volt. Midenkinek küldök emilt. Pár pillanat és itt vagyok.

ui: Olyan jó hogy tudjátok a magánéletem részleteit. Engem ez felajz, majd kielégít. Nyunyu, neked nem küldök levelet.

Nyunyu, elmentem pisilni. Közben haldoklik az MSN.

Visszajöttem...dámáztam egy kicsit a sarkon. Holnap fizikát kell írnom, de helyette celeb hirdetés lesz. Úgy sajnálom hogy nem tudtam előbb jönni, pedig biztos tudtam volna mondani néhány ésszerűtlenséget. Bár azt most is...Na menetem tekézni.

Képzeld nyunyu, vannak új fotóim. Majd elküldöm őket. Az egyiken tök ari vagyok. Csíkos boxeralsóban símogatok egy földigilisztát. Imádom a férgeket. Főleg a házasokat. A másik ami szerintem nagyon jól sikerált, amikor egy szalmakucsmában feszítek a szökőkút előtt. Látod hogy lejjebb ment a hasam? Hol feljebb, hol lejjebb, de állandóan megy.

Bennem,benned,benne...

Bennem léteztél
Mint kampó a húsban
Benned, bennem, benne
Nyakig a szószban
Nem érzem bennem
Bensőd illatát
Benned a jelen
Belőlem inhalál.

Ím bennem a halál
Csak térdig jár
Benned az élet
Havonta menstruál
Szögeken lógva
Bennem haldokolsz 
Pennával kezedben 
Általam szónokolsz

Lennék poros utca…

Lennék poros utca, ahol pisálhatsz ha kell.

Lámpafény alatt tócsa – ammóniával telt.

De lennék egót libbentő hűs nyári szellő,

Vagy növekedés pótló, harmatos lágy eső.

Bár lennék a múzsád, kedves meleg jóbarát,

Kézenfogós pirulós tartós kirándulás.

Lennék két lángos közötti kéjes pillantás.

Asztalon fetrengő másnapodó jóbarát.

Ismétlődő szavak egy gyatra versikében,

Bizalmat gerjesztő kisfiú Erzsikében.

Hónalj közé bújtatott kéjes illatfelhő,

Fiatalka kisleány, olyan zárvatermő.

Kedvesen nyekergő, selymesen lágy kappanhang,

Öreg költő, mecénás és felkarolnálak.

Vagy habkönnyű takaró, ö…izé…billerbeck,

S ha visszaszólnál betakarnálak kedvesem.

Akarom hogy legyek nyikorgó ágy vagy egy könyv

Amit kinyomtatsz, majd szétesem – így volt, így lösz.

Lennék műanyag szék mely görnyed súlyod alatt

És összetörnék karizmádtól percek alatt.

Lennék párt ami mégis vezetésre szorul

Lennék a szolgád ki az istenéhez borul.

Lennék vörös csillag melleden megfeszülve,

Lennék Kossuth címer zsebedben elrejtőzve.

Bárcsak része lehetnék ennek a versnek is,

De nem tudok írni és ez itt most rém ciki.

Lennék harcos, olyan nagyon-nagyon harcoló.

Lennék mikor senki se lát egyszerű kisfiú.

Lennék Jagos mert akkor tehetséges lennék,

De bero vagyok a kicsi duce – ezt mondták rám nemrég.

Egy sith naplójából 

Egy fénykarddal kezemben kaszabolom az áruló Jediket. Humanoidokat, idegen létformákat vegyesen. Erőlökést alkalmazok az egyik padawanon. Hirtelen kétségbe esem, mert a fénykardom átváltozott jégcsapretekké, amit egy éti csiga probál elfogyasztani. Méregetem...A colostok már kevés hozzá. Nagyon gyors. Hajaz a Tatuini lajhárra. Mentálisan próbálom megfejelni. Elme trükköt alkalmazok az agyatlanon.
Úristen! Egy renegát Sith közeledik felém. Fekete bőrkabátja esetlenül lóg rajta. Sötét copfos haja zsírfényesen csillog az ikernaplementében. Körszakállán mézeskenyérmorzsák jelzik, hogy nem ismeri a tréfát. Közeledik...Már a zebrán jár...Csatt!!! Jött egy busz. :)))