Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy dologban sohasem
jagosistvan• 2014. augusztus 28. 15:44
Egy dologban sohasem
Szerettem veled lenni.
Karodba ölelve hajoltam hozzád
és úgy majszoltuk a pogácsát,
botorkálva a fagytól málló
téglákon.
Nem szeretted ha siettem.
Úgy élsz, ahogy mész.
Nem hagysz időt magadnak, másnak.
Kenyérhéj szagod volt.
A gyerekkori zsibbadás a fejben még
mindig elkap, ha pékség mellett
megyek el, pedig már a szag sem ugyanolyan.
Mintha elvitted volna magaddal
és ami maradt, az konzervált emlék csupán.
Nem tudom mennyire fájhatott neked,
ha elhúzódtam tőled egy-egy barát láttán
és magamra öltvén a cinkosságnak hitt
önteltségem, magadra hagyva, hátra sem nézve
fordultam le tőled a legközelebbi sarkon.
Sosem mondtad hogy fáj.
Voltak napok, hogy feléd se néztem.
A vályogfal olyankor földrésszé változott
és hiába verted, hangja elcsitult az akkori messzeségben.
Már akkor is hittem.
Hittem, ha bármi is árt majd nekem,
te ott leszel és ott folytatunk mindent,
ahol abbahagytuk.
Pogácsát eszünk, egymásba karolunk,
én panaszkodom,
te várod a következő sarkot,
ahol majd hirtelen eltűnök.
Hazudhattam, kérkedhettem.
Te csak bólogattál, mint aki tudja:
nekem a hazugság önigazolás.
Egy dologban sosem hazudtam.
Amikor kettesben voltunk
mindig mamának szólítottalak.
2014. augusztus 28.
csütörtök 15:31
csillogo2014. augusztus 29. 07:10
Megérintett a versed Jagi! Az anyák tudják, remélik, hogy fiaik visszatérnek, de nagyon nehéz, mikor hátraarcban vannak!
(én nem szólhatok semmit, kamasz fiam még nem rejt mások elől... )
Kapernyickij2014. augusztus 28. 23:56
:( ...
Steel2014. augusztus 28. 23:13
Örülök, hogy még ébren maradtam, és ezt elolvastam...nem lehet szótlan elmenni mellette. Igen érzékenyen érintett, fájdalmasan, könnyes mosolyosan...emlékezéssel. Azt hiszem többet kéne olvassalak. Ilyen egy Igazi Vers, a Költészet, ha így szólal meg az olvasónak, az olvasóban. Őszinte tisztelettel és köszönettel a versedért...jó éjt!
jagosistvan2014. augusztus 28. 22:57
Jóvanmánnna. :)
Molnar-Jolan2014. augusztus 28. 21:28
Ja,... akkor is a lényeg a lényeg. Már ami a (pimasz) kamaszt illeti. :-)
jagosistvan2014. augusztus 28. 21:24
@Törölt tag: köszi Vivi aranyos vagy. :)
jagosistvan2014. augusztus 28. 21:23
@Molnar-Jolan: Jolim én a nagymamámat hívtam mamának. :)
Molnar-Jolan2014. augusztus 28. 21:17
@jagosistvan: Netene! ;-)
Egyébként fájhat egy anyának a haverok miatti nyegle elfordulás, de ez szinte minden kamasznál, főleg fiúknál "rutin".
A pszichomókusok szerint természetes folyamat, a leválás egyik kísérője...
Mély vers, másodszor olvasva még jobban tetszett.
Törölt tag2014. augusztus 28. 20:31
Törölt hozzászólás.
jagosistvan2014. augusztus 28. 20:25
Pepcsim!
jagosistvan2014. augusztus 28. 20:24
@Molnar-Jolan: Megvoltál Jolim. ;)
pepo2014. augusztus 28. 20:17
Hazudhattam, kérkedhettem.
Te csak bólogattál, mint aki tudja:
nekem a hazugság önigazolás.
Egy dologban sosem hazudtam.
Amikor kettesben voltunk
mindig mamának szólítottalak.......
Molnar-Jolan2014. augusztus 28. 18:50
Köszi, tudom! Hívj most!
jagosistvan2014. augusztus 28. 18:45
@BakosErika: Köszi Erám. Ölcsi.
jagosistvan2014. augusztus 28. 18:45
@Molnar-Jolan: egy kis borocskával. Hívtalak délelőtt Jolim. :)
jagosistvan2014. augusztus 28. 18:44
Köszi Kler.
BakosErika2014. augusztus 28. 18:42
Átérezhető és megható vers Jagi, remekül megírva!
Gratulálok.
Molnar-Jolan2014. augusztus 28. 18:25
Az a sok pogi...hej de finom!
MKKlara2014. augusztus 28. 17:32
Remekül megirt megható sorok - gratulálok!