Gyors (futó) gondolatok

A tökéletesség keveredik benned
Valami annál is jobbal
Rettegve fogom meg két kezed
Éppenhogy csak ajkad érintem ajkammal.

Mondanám hogy fontos vagy de tudom
Hogy minden szónak megvan az ára
Fontos fontos fontos vagy. Drága lesz
Leszarom. 
Kérem a csekket mindegy milyen drága.

Olyan mesébe illő minden
A pillanatok összérnek
A boldogság már a szívembe forr
Lélegeznék, de minek.

Kihagyom az ütemeket
Már nem érzem az érzéseket
Olyan lassú lett minden
És veszélyesen egyszerű a szerelem.

Hüvös vagyok, nem rád gondolok már

De lehetek a szerelmed, akire vágysz

Szégyenlem de csak a szemedben vagyok sztár

Szeress amíg az égéstől szénné nem válsz.

Majdnem elhittem; újra szeretek

Kínos csend a válasz, teher vagyok még szép

Saját magamon most nagyon nevetek

Elhittem, hogy lehet szebb az éjszaka még.

Már majdnem, majdnem szerelmes lettem.

A barna szem, a szeleburdi hajszálak

A mosoly, az érintés, ah, még érzem..

De a felejtésbe már jó vagyok, vágyak.

Össze tudom már a szívem rakni

Az évek a sok tapasz, most is jól jönnek.

Régen tudtam még az ilyeneken sírni

Most már csak gúnyosan húzom szájam, nevetek. :)

Fontos vagy, lassan veszélyforrás

Becsukom szemem, elképzellek.

Nem akarlak látni az már valóság

Menekülök a szó elől; szeretlek.

Nehéz, lassan fáj már nélküled.

Elképzelem azt a két kezet

Törékeny, kezembe fogva, féltelek

Beleszerettem, fogj össze,szét esek.

Éjfekete amiben hiszek

Már csak két szemedben létezek

Hogy lehet ennyi mosoly egy tekintetben

Hogy tudtam ennyire elveszni a szemedben.

Vallomást teszek már bármiben

Csak ne eméssz fel, mert azt teszed.

Fújd félre azt a hajszálat, mert őrülten

Féltékennyé teszel, nem mondom ki; szeretlek.

Nem tudhatod mennyire ver  szívem
Nem tudod mennyit sírok esténként
Mennyi könnycsepp formálódik szememben
Csend, megállok, letörlöm, mosolyognék.

Halvány kék lehellet amit rám fújsz
Üvöltve zokogok, de nem lehet
Félek hogy majd naívan igent mondasz
Így nem kérdezlek, csak érted  rettegek.

Körém fonódó hangok, pianoból háborgó ütemek

Egy-egy hosszabbra nyújtott félmosoly, kacsintás.

Háborog a szívem, közel érezlek

Folyamatosan párolgok, túl hosszú ez a forrás.

Egyre vékonyodó hangszálak, sóhajok

Enyhe lehelet amit rám fújsz

Lassan párolgok.

Melódiába torkollik minden zavaros folyó

Nem hiszek a szerelembe, az örökkében

És ez így jó.