Gyors (futó) gondolatok

ha már az sem elég h nézem a nezeset 

Akkor mi csillapítja a szív utlegeleset 

Vagy a kiharapott száj verzeset 

Kitartoknak all a célvonal

Kar h te még csak a rajthoz sem álltál

Mert kíváncsi vagy mi lesz ha nulla az energia

Mi történik ha a helyzet körútja kirugja a lábakat

Mitől ég a generáció alatt a saját szarja 

Mert ha körbe nézel látod a zár nélküli zarakat 

Nyitott ajtók lak nélkül birtokolnak

Haboritas hogyha bemesz és kihozod az fuldoklót

Mert a magany lett a szent üstökös amíg zuhan fény

Aztán érdekel e a zúgó súgó elfuto hisz csak földi halandók

Megol a fenyerzekenysegbe elrejtett büszke kény

Milyen igaz nélküled minden csak ami már elveszett 

Elfelejtetted a két masodperccel ezelőtti hangod 

És már csak az jár fejedben milyen lehet 

nélkülem ha más bámulja meztelen alakod 

Hoppá erkölcstelen pofátlanul egészséges 

mert már a romlott a normális 

Hoppá nem is létezett a kereszt a kéz is gecis kérges 

Megvetve kopod le az öreged sem más csak egy labilis

Mondod aztán két masodperccel vered magad ágyhoz 

Hogy hát ez úgy kucc kucc hogy hát igazából 

Én szerettem a szilikon mentes tenyérnyi melled 

Hogyhat igazából laccik már így a távolból 

Hogy lehet mégis csak önzetlenül szeretlek.

Nem menekülök el deh ha nem ropog a karabély 

Hallom ahogy belül összebújva reszketve sír egy kisfiú

Szeretem ha szabad, nem fakad, apadó veszély

Deh ha eltűnnek a rácsok, jobban fáj a honfibú.

Fel kell nőni de miért teszed ilyen nehézzé

Parancs! Jelentem csak fáj ott belül nagyon valami!

Százszorszép álmokból 99 már az eljátszott reményé 

Az utolsó darabot baszod a földhöz, szótlanok szavai.

Rajtam maradt az illatod annyira öleltelek

a szád széle még egy picikét meg-megremeg

Talán a széltől talán csak ráharaptam véletlen

Talán csak bent maradt egy ki nem mondott szeretlek.

Látok mert látlak így csukott szemű éjfényben 

Bárhol a bárcsak megtalált a szép egy rémképben.

Maradok ha távol a tisztes zsugorodik közelre

Hívogat a táncol, halvány csóknyom a lidércen.

Asszem ez már más mint a láz
Mert ő egy látomás
lila hidegtől a szád
Levállik ha hozzáérne más.

Állíts meg mert én leszek
Én ott leszek eskuvodon melletted
Vagy ha mégse lennék már veled
Akkor keress uccso sorban
Egy lehajtott megcsapzott fejet.

Vagy a kutyák csaholasat
Akik felnyaljak az izzadt tépett sebet
Mert folyik és tomenyen éget
Hátamon a piros köröm marta seb

Lila száj piros seb hangos lehelet
Mert még nem akarod
Mert még kívánsz egy szinkopat
Mielőtt teljesen átengeded.

Kevés a nyálam, kavarog szerteszét a fekete.

Tagadás amit taszítasz másra, tagadni h mi ketten 

együtt a thing. Külön külön. Le a szomjas nyálat lenyelte.

Nélk nyakatekert szavak kavarognak a szemedben.

Nincs értelme annak amit élsz. Nincs mer ami vagy megoli.

Mert ő nem akarta. Ő nem akarta hogy megmentsék.

Utánna ugrasz de saját magadért mer távoli 

a hited, és nehéznek látod a Jézus nélküli keresztjét.