Gyors (futó) gondolatok

Eddig úgy éltem mint egy hitehagyott

Hosszú út állt előttem. 

Megbírkoztam vele, semmi meg nem fogott

Semmilyen érzelem, semmilyen akadály.

Egy gép lettem,

de sikeres

Élni elfejtettem

De nem mindegy?

Mindenki csak a sikert látja bennem

Vagy a bukást. Néznek rám mint egy testre

Bezárva a testben toporzákoló szívem.

Még mindig úgy élek mint egy hitehagyott, 

És még mindig hosszú út áll előttem

De érzelemmel, emberként teszem meg

Most hallgatok szívemre.

Soha nem lesz újra

Egyetlen esélyed utolsó esélyed lett

Letagadom szerelmed, neved

Nem számít mennyire fáj;

Hogy az elmém tiltakozik, a szívem szétreped.

Elvérzek, de nélküled

Nem kísért többett az az arc, az a száj..

Szabadon, büszkén szenvedek.

Félek az érzelmektől....

Inkább ölök, mint hogy öljenek

Iszonyodok a reménytől

Túl sokszor haltam már meg.

Bizalom... álom kép

Plátói öngyilkosság,

Gyilkos szakadék.

Kővé akartam válni,

De csak jéggé fagytam

Mely bármikor felolvad

  ....nem akartam....

És megint érzem

A lelkemből kérem...

Át jár a borzongás

A különbség, a más.

És mint hideg fagy,

A téli éjszakában

Úgy vesz körül egy tény, hogy vagy.

Fázok a Szaharábban.

(Mostanában sok Pilinszky verset olvasok, lehet benne van egy kicsit neki is a hatása)

Vágyok egy társra 

A kitartásra.

Hajt a vágy,

Nincsen több kifogás 

Csak a soha meg nem törő 

Kitartás.

Egy szebb jövőért 

A múlt szebb tételéért 

A szerelemért 

És azért ki talán 

Téged is megért.

Kell egy társ 

Ki kitart melletted

Míg az idő mélyebbre ás.