Bolond világ

Bolond világ *    

 

Bepárásodó reggeleken,

nem látok át a szemüvegen,

bár ezen még változtathatok:

először is föl kéne vennem..

 

Fellélegző égboltív alatt

álmai mélyén szuszog a Nap.

Valaki végre ébressze fel,

ha megfelelő a pillanat!

 

Olvadozó kis hófoltokkal

eljátszik a szél, s így egy okkal

több lehetne, hogy játssza újra,

de elrohan a kabátommal.

 

Felszakadó, nyűtt varrásokon

végiggépel a gondolatom…

Bevarrt zsebében a múlt lapul,

hiányzó gombja a holnapom.

 

Melengető, szép tavaszmesék

fogják a tél jéghideg kezét,

rávernek egy pár kört a mára,

míg hallgatják a madárzenét.

 

Elcsellengő langy dallamokra

vigyáz a kertem minden bokra,

ameddig sétálni jön velem

egy idetévedt csillagocska.

 

Én nem tudom, és ő sem tudja,

hová is visz majd kettőnk útja?

Vak vezethet így világtalant

egy más, bolond világban bízva.

 

 

 *  megadott cím